Két légi szerencsétlenség egy napon

Két légi baleset is történt hazánkban szombaton. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy Kamov típusú permetező helikopter, míg Heves megyében egy Cesna sportrepülő csapódott a földbe. Mindkét gép pilótája beismerte, hogy felszálláskor hibázott, de mint kiderült: hiányosak voltak a repüléshez elengedhetetlen irataik is. A szerencsétlenségek emberáldozatot nem követeltek.

Lezuhant szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyhalászon egy Kamov-KA–26 típusú mezőgazdasági helikopter – tudtuk meg Bajkó Erikától, a Közlekedésbiztonsági Szervezet szóvivőjétől. A légi járművön a pilóta mellett egy utas tartózkodott, de egyikük sem sérült meg a balesetben. Punka György, a Polgári Légiközlekedési Hatóság (PLH) szóvivője lapunknak elmondta: a pilóta elismerte, az ő hibájából következett be a szerencsétlenség, mert a gép rotorja felszálláskor elszakított egy magasfeszültségű elektromos vezetéket, amelyet nem vett észre. A helikopter elveszítette sebességét, s mivel ezért felhajtóereje is kevésnek bizonyult az emelkedéshez, balra lefordulva a földnek ütközött – folytatta a szóvivő, megjegyezve, hogy a mezőgazdasági pilóták általában rendelkeznek olyan térképekkel, amelyeken jelzik a magasfeszültségű vezetékeket.
Bajkó Erika arról tájékoztatott, hogy a helikopter pilótája nem tudott érvényes, fel- és leszállóhely kijelölésére vonatkozó engedélyt bemutatni a baleset helyszínén. Márpedig szerinte minden mezőgazdasági munkát végző légi járműnek – amennyiben nem repülőteret használ – a légiközlekedési hatóságtól kérnie kell ilyen iratot, amit annak függvényében kaphat meg, hogy az adott terület alkalmas-e repülési célra.
Szintén szombaton a Heves megyei Atkáron lezuhant egy Cesna C–152 típusú sportrepülő is. Bajkó Erika szerint a kisrepülő két utassal a fedélzetén először Szolnokról szállt fel, s az atkári repülőtéren két tiltás ellenére landolt. Az atkári légikikötő nem nyilvános, oda csak a tulajdonos engedélyével lehet leszállni, amivel a pilóta nem rendelkezett. Ráadásul a rossz talajviszonyok miatt a reptér gazdája a füves és felázott pályára kitette a leszállást tiltó jelzést. Szolnokra viszszaindulva azután bekövetkezett a baj: felemelkedéskor ugyanis kisebb volt a gép sebessége a szükségesnél – folytatta Bajkó Erika. Felszállása után három–öt méteres magasságban a repülő egyik szárnyával egy fa koronájához ért, s ekkor a pilóta meredek szögben intenzív emelkedésbe kezdett. Körülbelül 20-25 méteres magasságban elveszítette sebességét, s emiatt a kifutópályától 50 méterre a földhöz csapódott. A szóvivő közölte azt is, hogy a gépet vezető negyvenéves férfinak valószínűleg volt érvényes pilótaigazolványa.
A gép utasa a pilóta 16 éves fia volt, aki a kórházat már a baleset napján elhagyta, míg apját még megfigyelés alatt tartják az orvosok. A távirati iroda azt közölte: a lezuhant gépből kifolyt és meggyulladt üzemanyagot a tűzoltók csaknem egy órán át oltották, de az alumíniumötvözetből épített kisrepülőgép nem kapott lángra. A baleset helyszínét csak terepjárókkal lehetett megközelíteni, a lápos területről a mentők a két súlyos sérültet több száz méteren keresztül hordágyon vitték a mentőhelikopterhez, illetve a mentőautóhoz.
Bajkó Erika úgy tudja: a kisrepülőgép okmányait, amelyeket kötelezően a fedélzeten kell tartani, a helyszíni vizsgálat befejeztével sem találták meg. Ezért egyelőre nem tudni, hogy a Cesna rendelkezett-e érvényes műszaki engedéllyel, amiről a Közlekedésbiztonsági Szervezet ma a Légiközlekedési Hatóságtól kér információkat. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense a távirati irodával közölte: légi közlekedés veszélyeztetése miatt indítottak eljárást a repülőgép vezetője ellen. Lapunk megtudta, hogy légügyi szakértők bevonásával hasonló intézkedés kezdődött a helikopter-baleset okozója ellen is.
Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője arról is beszámolt: a pilóta először letagadta, hogy volt utasa. A vizsgálat azonban kiderítette: nem egyedül szállt fel, de miután lezuhantak, társa elhagyta a baleset helyszínét.
– Addig a két pilóta nem repülhet, amíg nem vizsgázik újra, mert ismételten fel kell mérni a felkészültségüket – jegyezte meg a PLH szóvivője. Punka György kitért a tavalyi sorozatos Kamov-balesetek részleteire is. Mint mondta: a szakemberek azt állapították meg, hogy a négy esemény különböző okokból történt. A gépek műszaki állapota, a pilóta hibája és egészségi állapota egyaránt közrejátszott a szerencsétlenségekben.