Negyvenöt év a kozmoszban

Az ötvenes évek végén alaposan elhúzott vetélytársától, az Egyesült Államoktól a Szovjetunió az első mesterséges hold, illetve élőlény űrbe juttatásával. 1959-től pedig már emberek is készültek a kozmoszba mindkét oldalon. 1961-ben azonban a Szovjetunió ismét nyert egy menetet a versenyfutásban: április 12-én Jurij Gagarin a Vosztok űrhajó fedélzetén sikeresen megkerülte bolygónkat. Az első emberi űrrepülés dátumát azóta az űrhajózás napjaként tartjuk számon.

Komoly figyelmeztetés volt az ötvenes évek végén az Egyesült Államoknak az első szovjet szputnyik bejelentkezése. Az akkori szovjet vezetők idejekorán felismerték űrsikerekből nyerhető politikai előnyöket. Hruscsov pártfőtitkár közölte a világgal: „Ma még öttonnás űrhajókat bocsátunk fel, de bármikor kicserélhetjük azokat pusztító erejű nukleáris bombákra.” A szovjetek 1961-ben már embert küldtek az űrbe. Ma negyvenöt éve, hogy Jurij Gagarin a Vosztok–1 fedélzetén körülrepülte bolygónkat, majd sikeresen visszatért a Földre. Útját végig titokzatosság övezte. A Vosztokot felrepítő hordozórakétáról katonai jelentősége miatt hamis képek jelentek meg a sajtóban, és a nagyközönség csak évekkel később láthatta meg az igazit, amelyet Budapesten is bemutattak 1967-ben. A földkerülés utáni sajtótájékoztatón Gagarinnak feltették a kérdést, hogy hányan készülnek még űrrepülésre. Mivel ő sem adhatott meg pontos adatot a szovjet légierő tisztjeinek számáról, csak annyit mondott, hogy kellő számú bátor ember áll rendelkezésre a feladat végrehajtásához. A legnagyobb titkolózás Gagarin leszállását övezte. A Nemzetközi Repülőszövetség szabályzata értelmében a hitelesítés egyik feltételeként a felszálló űreszközzel való leszállást szabták meg. Gagarin azonban hét kilométer magasan katapultált, és ezzel veszélybe került űrrekordjainak hitelesítése. Egy későbbi értelmezés szerint az űrrepülési időket az űrhajó elhagyásáig számítják, így Gagarin 108 perces űrutazása a katapultáláskor ért véget.
Csak a véletlen műve, hogy a történelmi jelentőségű Vosztok-repülés huszadik évfordulóján, ma negyed százada indult a világűrbe az első többször felhasználható űrjármű, az űrrepülőgép. Az amerikai Space Shuttle-rendszert az 1970-es években fejlesztették ki, és már az évtized vége felé szolgálatba kívánták állítani. A műszaki nehézségek azonban folyamatosan kitolták a startdátumot, és még a végső kitűzött napon, április 10-én is halasztottak. Ezért indult el végül a Columbia az űrhajózás napján. Az űrrepülőgép azonban csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az eltelt negyed század alatt az űrrepülés történetének két legnagyobb katasztrófájaként előbb a Challenger, majd az elsőként induló Columbia semmisült meg, tizennégy űrhajós életét követelve.