Második olvasatban fogadta el tegnap a tallinni törvényhozás azt a törvénymódosítást, amely gyakorlatilag az észt nyelv ismeretéhez köti az európai állampolgárság státusát. A jogszabály változtatására eredetileg azért van szükség, mert az EU direktívája szerint az unió összes polgárának meg kell kapnia az említett státust. Az ellenzék két pártja szerint ugyanakkor az eredetileg a jogharmonizációt szolgáló módosítás ellentétes az európai direktíva szellemével, és erősíti az orosz ajkú lakosság diszkriminációját. A törvény értelmében a nem észt állampolgárok júniustól már állandó letelepedési engedélyt is csak nyelvvizsga ellenében kaphatnak. Eddig a dátumig az országban élő 250 ezer nem észt állampolgárnak beadvánnyal kellene élniük az állampolgársági és migrációs hivatalnál, ez azonban az idő rövidsége és az apparátus túlterheltsége miatt szinte lehetetlen.
Az Észtországban élők közül a törvények szerint mintegy 250 ezren számítanak külföldinek, közülük 120 ezer az EU-ban ismeretlen státussal bíró, úgynevezett szürke útlevéllel rendelkező hontalan, a többi orosz állampolgár. Az észt állampolgárság megszerzésének legfőbb akadálya sokak, főként az idősek számára a nyelvvizsga. Ők nem szavazhatnak még a helyi választásokon sem, s a helyzet korlátozza mozgási szabadságukat is, így az unió országaiba csak vízummal utazhatnak. A szomszédos Lettországban még rosszabb a helyzet, ott közel félmillió a hontalanok száma.
origo.hu
Jászsági díler bukott le a rendőrök előtt átadás közben
