Ömlik az anyag az internetről mindenféle nyelven. Cikkek sorozata ismétli tavaly óta ugyanazt a néhány rendszeresen visszatérő mondatot: „Egy bosnyák régész” „meg van győződve arról”, hogy szülőföldjén, Visoko város mellett felfedezte „az első európai piramisokat”, a mexikóiakhoz hasonló nap-, hold-, más írások szerint még a sárkánypiramist is. Ez a „régész” valójában üzletember, aki bebarangolta a világot, tizenöt éven keresztül tanulmányozott legendás építményeket Salvadorban, Mexikóban, Peruban, és több könyvet írt a látottakról. Életrajza szerint politika- és közgazdaság-tudományt, valamint szociológiát hallgatott a szarajevói egyetemen. Most ugyanott a rejtélyes maja civilizációról készül doktori disszertációra.
A Visoko közelében magasodó, kétségtelenül piramis alakú dombokra Senad Hodovic, a helyi múzeum igazgatója hívta fel a figyelmét. Hodovic régóta szeretett volna pénzt szerezni a helyi hatóságoktól a terület feltárására, hogy felkutathassa az ott valóban meglévő, a történelmi följegyzésekből ismert középkori várost. Osmanagic tavaly a saját költségén, tizenhatezer eurós beruházással nekilátott a kutatásnak a két domb közelében. Légi felvételeket készíttetett, és több helyen megszondáztatta a talajt 17 méter mélyen. Később rábukkant egy szellőzőnyílásokkal ellátott alagútfélére, amely szerinte a feltételezett piramisokhoz vezet.
A légi felvételek és geológiai megfigyelések alapján kutatócsoportja arra a következtetésre jutott, hogy a piramist formázó két domb gyorsabban hűlt ki, szerkezete más, mint a környezetéé, ezért úgy gondolják, kőépítményt rejt, a tökéletes geometrikus forma pedig csak emberkéz műve lehet. Egy ott dolgozó geológus, Nadja Nukic „a talajban felfedezett anomáliákról” adott hírt, és közölte: három, egymástól egyenlő távolságra lévő réteget tudtak elkülöníteni. Az ekkor megfigyelt barnás színű csiszolt kő azon a környéken ismeretlen, ami szerinte arra mutat, hogy a dombot nem a természet formálta olyanná, amilyen.
Egyáltalán nem világos, miképp jutott Osmanagic arra a további következtetésre, hogy a Visocico dombja tizenkétezer éves, „még a Kheopsznál is nagyobb” piramist rejt. Ráadásul azt is feltételezi – szintén nem világos, minek alapján –, hogy az általa nappiramisnak nevezett építmény tetején huszonhétezer éves templom állt. Ami azt bizonyítaná, hogy itt ősidők óta igen fejlett civilizáció létezett. Csakhogy erre eddig semmi nem utalt.
Szarajevótól harminc kilométernyire északnyugatra a múlt hónapban elkezdődött az egyelőre kétszáz napra tervezett ásatás egy viszonylag kicsi, húszszor ötven méteres szelvényben. A francia hírügynökség szerint egy egyiptomi régész és geológus is csatlakozik a kutatócsoporthoz. Osmanagic hamarosan bejelentette, hogy megtalálták „a piramis első lépcsőjét” és bejáratát. Tény, hogy a felszínhez közel hatalmas, faragottnak látszó kőtömbök kerültek elő. „Valami van ott” – de hogy mi, az még rejtély.
Egy francia lapban megjelent cikk szerint a feltáráson dolgozók többsége helyi önkéntes, nem szakképzett ásatási munkás, ezért félő, hogy nem tartják be a gyakran hosszú és nehéz tudományos kutatás szabályait. A tervek szerint az ásatás, amelynek költségeit 125 ezer euróra becsülik, legalább még négy évig folytatódik majd. Számos régésznek azonban az a véleménye: nem hihető, hogy Krisztus előtt tizenkétezer évvel ezen a területen néhány kunyhón kívül más is lett volna.
A szakemberek kételkednek, Osmanagic magabiztos és bizakodó. Egy gyakran idézett interjúban féltékenységgel magyarázza, hogy sokan nemigen hisznek neki. Amint mondta, nem akar mást, mint hogy bizonyítsa: turisztikai szempontból is jövedelmező hellyé változhat a jövőben ez a boszniai kisváros.
Már fel-feltűnnek a helyszínen az első kíváncsi turisták. Élelmes kereskedők pedig máris elkezdték gyártani a nappiramissal díszített papucsokat, pólókat, kulcstartókat, piramis formájú pálinkásüvegeket és egyéb csecsebecséket. Egy helyi vállalkozó megvásárolta annak a földterületnek a jelentős részét, amelyen megtalálták az állítólagos „piramis bejáratához” vezető alagutat. A kisváros egyik szállodáját pedig átkeresztelték Nappiramisra.
A helyi múzeumigazgató nem cáfolta Osmanagic piramisteóriáját, de hangsúlyozta: ahhoz, hogy hitelt érdemlően meg tudják mondani, kik és mikor helyezték el a felszínhez közel megtalált kőtömböket – ha azokat valóban emberkéz munkálta meg, és távolabbról szállították oda –, még hosszú, szakszerű kutatásokra van szükség.
A régészetben persze elvben soha nem lehet kizárni a meglepetéseket, de a mai technikai adottságok közepette lehetővé vált precíz tudományos vizsgálatok nélkül nagy ívű elméleteket sem tanácsos gyártani. Mindenesetre, ha valóban folytatódnak az ásatások, bizonyára többet tudunk meg.
Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy amint ismeretes, Európában – a párizsi Louvre bejárataként szolgáló üvegpiramist leszámítva – egyelőre egy piramis létezik. Rómában egy Caius Cestius nevű előkelő polgár építtetett piramis alakú síremléket Kr. e. az I. században. A műemlék a Rómába eljutó turisták egyik kedvelt zarándokhelye.
origo.hu
Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor
