Latin-amerikai lecke Európának

A gazdasági és szociális kérdésekre fokuszáltak az Európai Unió, valamint a latin-amerikai térség állam- és kormányfői tegnapi bécsi csúcstalálkozójukon. Az esemény időzítése nem véletlen, hiszen míg Európában az utóbbi hónapokban mind többen sürgették a jelenlegi gazdaságpolitika újragondolását, addig a latin-amerikai országok vezetői – akik közül többek hazája korábban gazdasági összeomláson esett át – az állam megerősítését, a szociális intézkedések erősítését tartják legfőbb feladatuknak.

Az Európai Unió alapító atyái egykor a szolidaritást nevezték a közösség egyik legfőbb alapértékének, ám az idő múlásával a fejlett nyugati országok sokak szerint megfeledkeztek felelősségükről. A bővítés és a hétéves költségvetés elfogadása kapcsán azonban ismét mind többen hangoztatják a szolidaritás szót, amely tegnap az EU és a latin-amerikai országok bécsi csúcsértekezletén (EU-LAK) is központi gondolat volt.
Mint egy, az unió soros osztrák elnöksége által kiadott dokumentum fogalmaz: a latin-amerikai országok számára most a szociális kohézió erősítése és a nyomor felszámolása a legfőbb prioritás. A tanácskozáson is elhangzott, hogy Dél-Amerikában és a karibi térségben az állami kiadások jelentős részét immár a szociális intézkedésekre, többek között az oktatás és az egészségügy támogatására fordítják. Teszik ezt annak ellenére, hogy az állam szerepének megerősítése gyakran váltja ki a külföldi befektetők rosszallását. Indítványozták, induljon útjára egy új, a szociális kohéziót segítő program. A felek végül elfogadnak egy, a szociális intézmények védelmét szolgáló zárónyilatkozatot, amelyet a Magyarországon várható, a fenti célokkal ellentétes gazdasági megszorítások ellenére Gyurcsány Ferenc kormányfő is aláír.
A hatvan állam- és kormányfő részvételével zajló találkozón részt vevő Somogyi Ferenc külügyminiszter a távirati irodának nyilatkozva leszögezte, „bizonyos relációkban, különösen a befektetések miatt, gondot okoz, hogy a legutóbbi időben egy-két helyen – például Bolíviában – ismét radikális, ultrabaloldali politikai irányzat kezd érvényesülni, amit reprivatizációs, újraállamosítási törekvések kísérnek”. A magyar külügyek irányítója szerint Magyarország a tapasztalatok átadásával, a demokráciaközpont működtetésével konkrétan is hozzá tud járulni a térség folyamataihoz.
Európa és Latin-Amerika kapcsolatai jelentősen erősödtek az elmúlt tíz esztendőben, melynek során az EU igen fontos kereskedelmi partnerévé vált Dél-Amerikának és a karibi térségnek. Az együttműködés erősödése az elemzők szerint komoly geopolitikai érdekeket is szolgál, főként ami az energetikai kérdéseket és az érintett országok az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyát érinti. Wolfgang Schüssel, az unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria kancellárja megnyitójában megerősítette: mindkét térség érdekelt a korszerű és a jövőre orientált multilaterális kapcsolatok fejlesztésében. José Manuel Barroso, az EU bizottságának elnöke arra szólította fel a csúcstalálkozón képviselt országokat, hogy erősítsék együttműködésüket a világméretű biztonság és jólét megteremtése érdekében. Rámutatott, hogy az EU, valamint a latin-amerikai és a karibi országok együtt a világ negyedét alkotják, és e jelentős potenciál együttműködésében kiegyensúlyozottságra, kompromiszszumokra, de határozottságra és bátorságra is szükség van.