A Don Carlos 1867-es párizsi, francia nyelvű ősbemutatóját követően több dalszínház a darab hossza miatt a zeneszerző engedélye nélküli húzással vitte színre a darab későbbi olasz változatát, aminek legtöbbször az I. felvonás és a balettbetét esett áldozatául. Verdi a játszási gyakorlatok nyomán 1883-ban Párizsban készítette el az általa jóváhagyott, négyfelvonásos francia változatot, aminek olasz adaptációját egy évvel később a milánói Scala mutatta be.
Az Opera felkérésére az elismert német rendező, Frank Hilbrich 2021-ben a Don Carlos végső, ötfelvonásos olasz változatát vitte színre, amit a budapesti közönség akkor láthatott először.
A lélektanilag gondosan kidolgozott darabot most azonban újra a magyar nézők által is jól ismert, négyfelvonásos formában mutatja be az Andrássy úti dalszínház, amit a Brémai Színház vezető rendezője és a Berlini Művészeti Egyetem oktatója személyesen dolgozott át. Az előadás szimbólumokban gazdag díszleteit Volker Thiele, a mai kort idéző jelmezeit Gabriele Rupprecht tervezte.
László Boldizsár főszereplésével látható a Don Carlos
A címszerepben László Boldizsár debütál, a főbb szerepekben partnerei kettős szereposztásban Bretz Gábor és Palerdi András (II. Fülöp), Ádám Zsuzsanna és az ugyancsak most bemutatkozó Kriszta Kinga (Erzsébet), Szántó Andrea és Gál Erika (Eboli hercegnő) Palerdi András és Rácz István (Főinkvizítor), valamint a szintén debütáló Haja Zsolt (Posa márki). A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Halász Péter első vendégkarmester és Szennai Kálmán vezényli.
A 16. századi Spanyolország udvari intrikáit Friedrich Schiller azonos című drámája nyomán komponált Don Carlos a spanyol trónörökös tragikus történetét dolgozza fel, akinek nemes szándékai ellenére szerelmi élete és politikai pályafutása is válságba sodródik.
Összetett karakterei és nagyszabású drámai muzsikája révén Verdi darabja a 19. századi operairodalom egyik kiemelkedő alkotása és egyike a Magyar Állami Operaház izgalmas repertoár-előadásainak.
