Hogyan működhet a kormány ilyen légkörben? Többek között ezt a kérdést tette fel tegnap a szocialista párt elnöke Dominique de Villepinnek. Azonban hangulatkeltés ide vagy oda, a baloldal és az UDF, vagyis a kisebb jobboldali párt egy részének szavazatai (190) nem voltak elegendők a francia kormány megbuktatására.
A Szocialista Párt elnöke, François Hollande a múlt héten nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kabinet ellen, amely „rendkívül intenzív viharok közepette kormányoz”. Az őszi külvárosi krízis, a február–márciusi első munkavállalási szerződés körül kialakult társadalmi tiltakozás és a mostani Clearstream-botrány mind ezt támasztja alá. A bizalmatlansági indítvány megszavazásához abszolút többségnek megfelelő számú voks kellett volna (289), ezzel az előnnyel azonban pont, hogy a jobboldali kormánypárt rendelkezik.
Mégis több mint szimbolikus ereje volt a beadványnak, és mindenekelőtt az UDF elnöke, François Bayrou döntésének, hogy szavazatával támogatta a baloldal kezdeményezését. A párt politikusainak fele állt mellé, és a kormánypárt soraiból is lehetett olyan szavakat hallani, amelyek arra utaltak, hogy ők is szívesen hoznák vezetőik tudomására: túllőttek a célon.
A Clearstream-ügyben minden- nap újabb elem kerül felszínre. A botrány legvitatottabb pontja, hogy minden jel szerint a kormányfő, Villepin 2004-ben titkos nyomozást rendelt el a mostani belügyminiszter, Nicolas Sarkozy ellen, hogy megtudja, valóban vannak-e titkos számlái külföldön. Ez az ügy a két politikus között négy éve zajló háború egyik eleme. Kérdés, hogy ha volt ilyen nyomozás, akkor vajon a szintén jobboldali államfő, Jacques Chirac is tudott-e róla? Esetleg ő rendelte el? Hogy mi lesz az ügy kimenetele, azt nehéz megmondani egy olyan országban, ahol egyesek szerint immár az „intézményes felelőtlenség rendszere” uralkodik.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
