Bankhajrá

Új típusú adónemmel ismerkedik az ország. Az úgynevezett kamatadó a július elején elfogadott adócsomag egyik új eleme, bár maga az adónem eddig is létezett, csak éppen nulla volt a mértéke. Most 20 százalékra emelkedett, pontosabban szeptember elsejétől az értékpapírok és bankban elhelyezett megtakarítások utáni jövedelmeket is 20 százalékos adóval terhelik.
A törvényhozói szándék nemes, a szó demokratikus értelmében, ugyanis azokat próbálja adózásra bírni vagy inkább kötelezni, akik nagyobb összegeket fialtattak eddig a pénzintézeteknél és adómentesen tettek szert hivatalos jövedelemre. Leegyszerűsítve: akinek volt fölös 10 millió forintja, megengedhette magának, hogy azt bankban lekösse, mondjuk egy évre. A bank legkevesebb hat százalékot fizet évente kamatként, ha ekkora összeget 12 hónapig nem a párnában, hanem nála tartunk. Ez év végén 600 ezer forintot jelent a milliók gazdájának, tisztán és adómentesen. Igaz, a számvetés nem ilyen egyszerű, hiszen számolni kell a forint értékvesztésével is, ugyanis egy évvel ezelőtt jóval több eurót vagy dollárt lehetett vásárolni 10 millióból, mint most. A szeptember elsején hatályba lépő kamatadó az ilyen típusú jövedelmek 20 százalékával ezután az államkasszát gazdagítja a betéttulajdonosok helyett.
Ugyanúgy érintette a forint gyengülése a bérből élőket, viszont náluk a „többet keresel, többet adózol” gyakorlat érvényesül, míg a banki pénzfialtatókra ez eddig nem vonatkozott: nagyobb bankbetét nagyobb kamathozamot jelentett tisztán és adómentesen. Most változik a helyzet: a „fölös” milliók gazdáinál is érvénybe lép a „többet keresel, többet adózol” gyakorlat – elméletileg. Valójában azonban trükkösre sikeredett a kamatadó: továbbra is ki lehet bújni hatálya alól. A trükköket pedig maguk a bankok kínálják.
De mire is vonatkozik a kamatadó? A minden belföldi magánszemély által Magyarországon és külföldön 2006. szeptember 1-jétől (bankban) elhelyezett megtakarításra, amelyen kamatjövedelem képződik. A kamatadónak megfelelő mértékű, azaz 20 százalékos adót kell fizetni a tőzsdei értékpapírok, részvények árfolyamnyeresége után is.
Mi minősül kamatjövedelemnek? 1. Bármely banki betétben vagy bankszámlán elhelyezett összeg esetében a jóváírt kamat. 2. Befektetési jegyek után kifizetett hozam, illetve azok vételi és eladási árának különbözeteként elért árfolyamnyereség. 3. Kamatozó kötvények, állampapírok kamata, az ezen értékpapírok visszaváltásakor keletkezett árfolyamnyereség.
Kinek kell bevallania és befizetnie ezt az adót? A Magyarországon kamatjövedelem címén szerzett összeg után az adót a kifizető, azaz a bank köteles levonni a kamatfizetés időpontjában. A levont adót a bank befizeti az adóhatóságnak. Az ügyfél már az adóval csökkentett összeget kapja meg megtakarítása után. Így a kamatjövedelme utáni adót sem befizetni, sem bevallani nem kell, elvégzi helyettünk a bank.
Milyen mértékű kamatadót kell fizetni? Az adó mértéke a befektetések után járó kamatjövedelem 20 százaléka. Ha 500 000 forint betétet helyezünk el egyszeri, hat hónapos lekötésre évi hat százalék kamattal, a kamatjövedelem a hatodik hónap végén 15000 forint. Ennek 20 százaléka, azaz 3000 forint az adóteher, így a tényleges, adózás utáni kamatbevétel 12 000 forint lesz. Százalékokban kifejezve az adótartalom éves szinten – a fizetett kamat függvényében – a bankban elhelyezett összeg 1–1,5 százalékát is elérheti.
És a kamatadó-elkerülés módja? A 2006. szeptember elseje előtt vásárolt nyílt végű befektetési jegyek. Ha nyílt végű befektetési jegyeket vásárolunk, akkor megtakarításainkhoz bármikor hozzáférhetünk. Befektetési jegyünket bármikor visszaválthatjuk, az alapkezelő köteles azokat a közzétett árfolyamon bármikor visszavásárolni.
Szinte minden bank rástartolt az adó elkerülésének lehetőségével kecsegtető befektetési ajánlatokra. A HVB Bank például kifejezetten erre az időszakra hozta létre a HVB Hozamhajrá Tőkegarantált Alapját, 2006. augusztus 14. és augusztus 25. közötti jegyzési időszakkal. Az OTP még jobban hajrázik, bár elsősorban egy évre lekötött, legalább 100 ezer forintos betétekre kínálnak kedvezményes fix kamatokat. A kamat mértéke 1 millió forintos betét alatt 5,75, 2,5 millióig 6, 5 millióig 6,25, míg 5 milliótól 7 százalék. Az OTP-csoport másik tagja, az OTP Jelzálogbank két, három, öt és tíz évre szóló, fix kamatozású jelzáloglevelet bocsát ki július vége óta. Az Erste Bank augusztus 7-től három új alapot kínál: az Erste Konzervatív Alapot, az Erste Kiegyensúlyozott Alapot és az Erste Dinamikus Alapot. Ezek hosszú távon biztosítanak mentességet a kamatadó fizetése alól, és 2006. augusztus 31-ig díjmentesen vásárolhatók. A Kereskedelmi és Hitelbank két nyílt végű befektetési alapot is ajánl az adó elkerülésére: a K&H fix plusz 14. és a K&H dollár fix plusz 2. alapot, amelyek augusztus 22-ig jegyezhetők. A Citibank kialakított egy hároméves futamidejű, tőkegarantált kötvényt, amelyet szeptember 1-jéig lehet jegyezni. De akciózni készül többek között az MKB, a CIB és a Budapest Bank is.
Hajrázik a bankvilág, az ajánlatok lényege egybecseng: nem kell kamatadót fizetni, ha pénzünket szeptember elseje előtt fektetjük be.
A kínálat bőséges, élni lehet a kamatadó-fizetés kikerülésének trükkjével, csak éppen kell hozzá némi megtakarítás. Mondjuk 10 millió forint…