Bővül a család

Megint gyarapodtunk. Románia és Bulgária jövő év elejétől az Európai Unió tagja lesz, a héten mindkét ország megkapta a várva várt igent az Európai Bizottságtól és Parlamenttől. „Arra a következtetésre jutottunk: mindkét ország abban a helyzetben van, hogy 2007 januárjától magára veheti az uniós tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket” – mondotta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Ugyanakkor az Európai Bizottság mindkét ország esetében szorosan nyomon fogja kísérni, hogy valóban teljesítik-e azokat a követelményeket, amelyeket a bizottság felvételt javasoló jelentése előír. Mindkét országnak például jelentős haladást kell felmutatnia a jogrendszer reformjában és a korrupció visszaszorításában. Ha ezt elmulasztanák, akkor bizonyos retorziókban részesülhetnének, például hogy a helyi bírósági döntéseket más országokban nem ismernék el.
A két ország felvételével azonban az Európai Bizottság egy időre el kívánja reteszelni az unió bejárati kapuját, legalábbis addig, amíg egy új alkotmányt nem sikerül tető alá hozni. Barroso például kijelentette, hogy Horvátország csak akkor lehet tag, ha az unió az intézményrendszerében lévő zűrzavart végre meg tudják oldani. Ugyanakkor hivatalnokok siettek megmagyarázni, hogy ez nem valamiféle negatív jelzés Horvátország felé, sokkal inkább az intézményi reformok sürgetése.
E tekintetben a bizottság konkrét lépésre szánta el magát, amikor tíz-tizenkét volt kormányfőből létrehozta az úgynevezett Amato-csoportot, amelynek feladata, hogy Giuliano Amato volt olasz miniszterelnök vezetésével egy olyan alkotmánytervezetet dolgozzon ki, amelyet azután az egyes tagállamok parlamentjei jóváhagynának. A bizottság ugyanis már felhagyott azzal a próbálkozással, hogy egy centralizált unió szükségességéről az európai polgárokat győzze meg. A franciák és a hollandok nemje után a bizottság nem kockáztatja meg még egyszer, hogy a polgárok véleményét saját jövőjüket érintő kérdésekben kikérje.
Ennek ellenére a mindenki által elfogadható alkotmány kidolgozása nem lesz könnyű feladat, mert míg a francia belügyminiszter, Nicolas Sarkozy egy minialkotmány mellett foglalt állást, amely csak a legfontosabb intézményi reformokat tartalmazná, Angela Merkel német kancellár kiállt a német parlament által már elfogadott eredeti alkotmány mellett és ellenzi annak kimazsolázását. Nem kell azonban félnünk attól, hogy Amato „napnyugati bölcsei” nem találják meg a megoldást, ha az európai politikai és gazdasági elit hatalmi ambícióiról van szó.