Még a kormánynál is optimistább a GKI

Három forgatókönyvet vázolt a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban a GKI Gazdaságkutató Zrt. tegnap közzétett előrejelzése. Az előrejelzés számai természetesen a legoptimistább forgatókönyvön alapulnak. Ezek szerint az idén négy százalékkal nő a gazdaság, csökkenő belföldi keresletnövekedés és 6-6,5 százalékos év végi infláció várható. A kutatóintézet szerint az euró árfolyama 260–275 forint között mozoghat, a jegybanki alapkamat pedig nyolc százalékra emelkedik. Az éves infláció 3,9, az éves forint/euró árfolyam 266 forint körül várható. A költségvetési hiány a megszorítások hatására 9,5 százalék lehet GDP-arányosan.
Az idei folyamatok hatása jövőre válik igazán látványossá. A GKI 2007 tavaszára hét százalék feletti inflációt vár, ez az év végére mehet le négy százalék körülire. A magas infláció egyik fő oka a háztartási energiahordozók várható drágulása: a földgáz 20-30, a távfűtés és az áram 10-15 százalékos emelkedését prognosztizálják a szakemberek. A GKI azzal számol, hogy az üzleti szférában dolgozók reálbére másfél százalékkal csökken. A költségvetési intézményeknél dolgozók fizetése hat-hét százalékkal ér majd kevesebbet, mint az idén, a nyugdíjak vásárlóereje pedig nem változik. Lassul a gazdaság növekedése, a munkanélküliség pedig 7,8-8 százalék körüli szintre emelkedik. Csökken viszont az államháztartás hiánya – igaz, a GDP-hez képest hatszázalékos mínusz még mindig nagyon magas. Az év közepétől azonban helyreállhat a nemzetközi pénzvilág bizalma, s innentől egy gyors, a vártnál jobb gazdasági felfutás veheti kezdetét. Az esztendő végére 250 forintos euróárfolyam alakulhat ki, 6-6,5 százalékos alapkamat és hetvenszázalékos államadósság-szint mellett.
A GKI számai rendre jobbak annál, mint amilyenekre a kormány számít, miközben a valóság alaposan átírta a intézet idei prognózisait. Az intézet egyebek mellett öt százalék alatti alapkamatot, év végére 250 forint alatti euróárfolyamot, 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt és 2,6 százalékos éves inflációt jósolt 2006-ra. Kérdésünkre, hogyan változhattak ekkorát a számok, Vértes András GKI-elnök részben a módszertan változására, részben a megjósolhatatlan fejleményekre hívta fel a figyelmet. Az államháztartási hiány előrejelzésénél például még nem számolták a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket – ha megteszik, most csak 1-1,5 százalékpontos lenne két előrejelzés különbsége.