A Kékszalag 2025-ben is a balatoni vitorlázás csúcseseménye lesz. A Magyar Vitorlásszövetség (MVSZ) számára kiemelt fontosságú, saját rendezésű esemény egyszerre szól a hagyományok ápolásáról és a sportág folyamatos fejlődésének és sokszínűségének bemutatásáról is. Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenyén a különleges hajók mellett olyan történelmi kuriózumnak számító vízi járművek is elindulnak, mint a százéves, műemléki védettségű Kishamis, vagy a hétszeres győztes, szintén hagyományos fahajó, a Tramontana. Sőt, a legendás színművész, Bujtor István kedvenc hajója, az első Kékszalag-győztes Rabonbán is vízre száll majd.
Sokszínű mezőny a Kékszalagon
Az idei Kékszalagon zömében tőkesúlyos hajók indulnak, melyek olyan vitorlások, amelynek stabilitását a hajótesthez rögzített, lefelé nyúló, nehéz tőkesúly (kiel vagy ballaszt) biztosítja. Ez akadályozza meg a hajó túlzott megdőlését erős szélben és csökkenti az oldalirányú csúszást is. A többtestű hajókat (katamaránokat, trimaránokat), illetve az egytestű, trapézos liberákat motoros kísérőhajók is követik a résztvevők biztonsága érdekében, de a verseny célja mindenki számára ugyanaz: ki teszi meg leggyorsabban a nagy Balaton-kört.
– A technológia fejlődésével a Balatonon is megjelentek a többtestű hajók, amelyek rendkívül gyorsak, bizonyos szélviszonyoknál pedig az egyik test kiemelkedik a vízből, így szinte repülnek a víz felett. Képzett és gyakorlott legénység, precíz időjárási és navigációs tervezés kell a sikerhez ezekkel a hajókkal – nyilatkozta a Kékszalag rendezvény és kommunikációs bizottságának elnöke, Dávid Júlia.
A Magyar Vitorlásszövetség elnökségi tagja hozzátette: az idei versenyen a hajók mérete, típusa és a legénység létszáma is nagyon változatos.
A mezőnyben megtalálhatók a kisebb, családi túrahajók – például a Balaton 25-ös –, a modern one design hajók (Asso99, 11mOD, 8mOD, J24 stb.), a klasszikus fahajók, valamint a sebességre optimalizált, könnyűszerkezetes rohanógépek is, mint a liberák vagy a katamaránok.
A legénység létszáma is eltérő lehet. Bár a versenykiírás szerint minden induló hajón legalább három főnek kell tartózkodnia, egyes hajókon olykor 3-4 fő vitorlázik, míg például egy libera fedélzetén akár 15-16 ember is dolgozik. Utóbbi hajók stabilitását nem tőkesúly, hanem a trapézon kiálló legénység testsúlya biztosítja. A legismertebb hazai liberák, a Principessa és a Raffica is ott lesznek a versenyen.
A szerencse és a jó széljárás is döntő lehet
A Kékszalagon magyar építésű, klasszikus fahajók is rajthoz állnak. Ezek a csodálatos úszó remekművek főként keményfából, gyakran mahagóniból vagy tölgyből készültek, hagyományos kézműves-technológiával. A modern vitorlások ezzel szemben már fejlett, nagy szilárdságú kompozitanyagokból épülnek, például karbonszálas műgyantával laminált testekből, karbonárbóccal és rudazattal.
Vannak családi hajók, baráti társaságokból verbuválódott csapatok és komolyabb célkitűzéssel induló versenyzők is – de a cél közös: mindenki szeretné teljesíteni a Kékszalagot. Ez adja a legnagyobb motivációt
– mondta Dávid Júlia, majd hangsúlyozta: a versenyt gyakran az dönti el, ki képes tökéletesen összhangba hozni az emberi tényezőt és a technológiát.
Bár a katamaránok technológiai fölényben (fejlett anyaghasználat, modern hajótestformák, kiemelkedően nagy vitorlafelület) vannak, a mezőnyben akadnak magyar építésű egytestű versenyhajók is, mint például a híres Pauger 70-esek vagy a Nautic típusú vitorlások, amelyek az egytestűek között rendkívül gyorsnak és versenyképesnek számítanak. A vitorlásszövetség elnökségi tagja úgy véli, az idei Kékszalagon a címvédő MLS Raiffeisen Fifty-Fifty mellett komoly esélyesek lehetnek az AC45-ös katamaránok, de persze meglepetést okozhat bármely többtestű rohanógép is. Ezek a csúcstechnológiát képviselő, a vitorlázás Forma–1-eseinek tartott hajók bizonyos széltartományokban komoly előnybe kerülhetnek.
Az időjárás kulcstényező, és nehéz előre megmondani, hogy pontosan milyen szélerősségre számíthatunk. Ez technikai sport, ahol még a leggondosabb előkészületek ellenére is bármi megtörténhet.
A taktika, a technológiai megbízhatóság, na és némi szerencse is szerepet játszik a sikerben. A végén pedig az nyer, aki a legkevesebbet hibázik
– mondta el az esélyekről Dávid Júlia, aki több mint huszonöt éve vitorlázik, s egy ideje már J/24 típusú, 5 fős one design hajóval versenyez.
Ezüst szakadt vitorlával
A Sailing TeamLilly csapat, tagjai között Berecz Tímeával, a Lilly Elliott nevű hajóval vág neki az idei versenynek. Tímea 2004 óta versenyez, és 2005-ben vett részt először a Balaton körüli versenyen. A hajója új-zélandi tervezésű, de Magyarországon gyártott modell. Üvegszálas, poliésztertestű versenyhajó, ami kinézetre is modernnek tűnik, nincs benne klasszikus vonalvezetés.
– Tavaly az osztályunkban közel álltunk a győzelemhez, de elszakadt a nagyvitorlánk, próbáltuk megragasztani, de így csak a második helyen futottunk be – idézte fel az előző évet Sailing TeamLilly csapat tagja, aki szerint megvan az előnye, hogy osztályhajóval indulnak a Kékszalagon. – A helyünkön vagyunk. 8-12 hajó küzd a helyezésekért, velük versenyzünk, és minket egyáltalán nem zavarnak a katamaránok – mondta el Berecz Tímea, aki egy személyben felelős a taktikáért és a kormányzásért is, de mindenkinek megvan a felelőssége egy csapatban.
– A Kékszalagon többször újraosztják a lapokat, az adott szituációkat kell tudni kihasználni – fejtette ki Berecz Tímea, aki egy dobogós helyezést vagy egy legjobb női csapat díját szeretné elhozni idén. Másokat viszont nem csak a győzelem elérése motivál.
A Rabonbán a Kékszalag legendája
A legnagyobb legendák sorában az első a méltán híres Rabonbán nevű vitorlás, amely megnyerte az első Kékszalagot, később pedig Bujtor István ült a kormányánál. A gyönyörű modell gazdája elmondta, hogy a Rabonbánnal a 30-as cirkálóosztály kategóriában indulnak majd az idei Kékszalagon.
– Egy kilencvenéves fahajóval nincs értelme versenyezni a katamaránok ellen. Ezek a hajók már nem olyan gyorsak, mint a mai modernebb darabok, de a többi, ugyanolyan képességű hajóval versenyzünk egymás között – mondta el Ugron Gáspár, akinek az édesapja építette a hajót, még 1936-ban. A német bevonulás idején elvették a családjától, és hosszú idő után 2015-ben tudta visszavásárolni az MKB Banktól.
A színművész, Bujtor István így vitorlázott rajta harminc évet, amíg a banké volt a hajó.
– Ez a hajó csak a tradícióról szól – tette hozzá Ugron Gáspár, aki három évtizede állandó résztvevője a versenynek. A túraversenyeken egyébként nem a manőverezőképesség és a sebesség számít, hanem inkább az, hogy 4-5 órán keresztül kell stabilan és biztonságosan vinni a hajót a Balatonon hosszában, és ez sok koncentrációt és kitartás igényel. – Hidegfrontot mondanak, és ez jó széljárást sejtet a versenyre.
Nekünk az a fő, hogy balesetmentes legyen az élmény. Négy ember össze van zárva, itt erősödnek a barátságok, javul a hangulat
– mondta el a versennyel kapcsolatos várakozásait a Rabonbán tulajdonosa.
– Fantasztikus érzés végigvitorlázni a Kékszalagot, egy csodálatos napnyugtát átélni a Badacsony sziluettjével. A vitorlázás szeretete egy élethosszig tartó dolog. Ez a verseny szellemi és fizikai kihívás, valódi kitartás és küzdelem, de a célba érés utáni öröm szavakkal leírhatatlan – mondta el a Kékszalag hangulatáról Dávid Júlia, aki kiemelte, hogy az abszolút győztes mellett több hajóosztályban is értékelik majd a résztvevőket, így sokan élhetik át a siker élményét.
Csütörtökön indul a 57. Kékszalag Raiffeisen-nagydíj, a két napján, július 10-én és 11-én, valamint az utána következő hétvégén folyamatosan zajlanak a programok és kiállítások a parton is, és a verseny élőben is követhető lesz a Kékszalag.hu oldalon.
