Fokozottabban lép fel e hónaptól a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a falfirkálók ellen az utcákon, és ezzel egy időben kezdetét veszi egy megelőző, felvilágosító kampány is a fiatalok körében – mondta el lapunknak Jármy Tibor, a BRFK bűnmegelőzési osztályvezetője. Emlékeztetett arra, hogy szeptember elején megállapodott a Budapest megszépüléséért tevékenykedő Lát-Kép Egyesület, a főváros városrendészeti bizottsága, illetve a BRFK, hogy társadalmi összefogással lépjenek fel a köztéri vandalizmus ellen.
– A döntést megelőzte a nyugati országok graffitiellenes fellépéseire vonatkozó vizsgálódás is. Az azóta eltelt időszakban kidolgoztuk járőreink leendő útvonalait, és több rongálót tetten értünk – folytatta az osztályvezető.
Az érintett felek egyetértenek abban, hogy a hazai joggyakorlattól még távol álló, de a nyugati országokban már elfogadott megoldást kellene itthon is bevezetni. Ennek értelmében szankcionálnák az épülettulajdonosokat, ha azok nem gondozzák megfelelően a házfalukat. Ha ugyanis a lakóközösségek folyamatosan eltüntetnék a rongálók nyomait, idővel kifárasztanák őket, és értelmetlenné tennék a tevékenységüket – vélte Jármy Tibor.
A rendőrség, a Lát-Kép Egyesület és a festést művészetként gyakorlók nézetei megegyeznek abban is, hogy a graffitiket és a falfirkákat külön kell választani. Hanzély Ákos, a Lát-Kép Egyesület vezetője szerint az előbbiek művészi értékeket is képviselhetnek, míg utóbbiak inkább egyfajta kézjegynek minősülnek, amikkel a készítőik bizonyos területeket jelölnek meg, gyakran csak a polgárpukkasztástól vezérelve.
Azért szorgalmazzuk legálfalak létrehozását az aluljárókban, a hídlábakon, bizonyos kerítéseken vagy tűzfalakon, hogy az igazi alkotók önkifejeződése korlátlan legyen – mondta a városvédő. Szerinte az anyagi károkat nehéz felmérni, de csak a BKV-nál évente ötven- és százmillió forint közöttiek a rongálások. A firkálók esztétikai károkat is okoznak, tevékenységük, illetve a környezetkultúra hiánya, a társadalomban tudatalatti depressziót vált ki, ami a nagyvárosi lét elutasításához vezet – fűzte hozzá Hanzély Ákos.
A falfirkászokat lenéző és tőlük élesen elhatárolódó graffitiművészek elképzelhetőnek tartják, hogy a lakóközösségek szigorúbb fellépése visszatartó hatású lehet, de emellett ők is szorgalmazzák a legálfalak bevezetését.
A harmadik, igaz, drágább megoldásként azt javasoljuk, hogy a házfalakat lemosható viaszréteggel kellene védeni – nyilatkozta lapunknak Bajcsy Zoltán, a budapesti szakmai körökben egyik legelismertebb graffitiscsoport tagja. Elmondta: először a falfirkászok jelentek meg 1993-ban, míg a graffitizők két év után lendültek akcióba. Szerinte ez a nyugati hip-hop kultúrát népszerűsítő videoklipek hatása volt, ennek látványvilága kikerült az itthoni utcákra is. Mostanság eltorzult a graffiti fogalma, amely valójában művészi falfestményt takar. Ebbe nem fér bele a tagelés, vagyis a házfalak aláírása.
– Ezt a jelenséget nehéz megfékezni, de más országokban már kiválóan védekeznek ellene – tette hozzá Bajcsy Zoltán. – A múlt héten Londonban jártam, és egy-két elenyésző példától eltekintve, falfirkát nem láttam. A britek megtanulták: csak az vezethet eredményre, ha a falak folytonos tisztogatásával elfárasztják a garázdákat. Budapesten ma ötven igazi falfestő tevékenykedik, s két-háromszázra tehető azoknak a száma, akik zöldfülűek a graffitizésben – közölte Bajcsy. Hobbijuk nem olcsó mulatság: egy nagyobb felületet kitöltő munkához akár ötvenezer forintnyi festékspray-re is szükség lehet, ezért ez nem a perifériára szorult fiatalok foglalkozása. A tagelőknek viszont csak a firkálásra futja, vagy épp lopják az eszközöket. A tapasztalat szerint aki graffitis, az az élet más területein jobban boldogul. Némelyek közülük olyan bemutatkozó munkákat készítettek a köztereken, hogy később diszkók, boltok, autók vagy akár mobiltelefonok dekorálásával bízták meg őket, s a mai napig szépen keresnek belőle. De először az utca a bizonyítási terep – jegyezte meg Bajcsy Zoltán.
Jármy Tibor szerint a rendőrség graffitis akciócsoportja figyel majd a fiatalokra, hogy megismerjék a rongálásra való esetleges indíttatásaikat. Ugyanakkor vizsgálják a Lát-Kép Egyesület által megtisztított városrészeket, és járőrútvonalaikat úgy tervezik meg, hogy a falfirkálók által kedveltebb területeket is fokozottan ellenőrzik. Az osztályvezető támogatja a legálfalak bevezetését. Közölte, a BRFK szeretné elérni, hogy a büntetőeljárás alatt álló firkálók vegyenek részt a közterületek helyreállításában.
origo.hu
Ez vár a magyar nyugdíjasokra 2025-ben – jó hír érkezett
