Változó kínai hadviselés

Akupunktúra-hadviselés – a volt tajvani védelmiminiszter-helyettesnek, Csong-Pin Linnek (Chong Pin Lin) tulajdonított kifejezés arra utal, hogy míg a megfelelő pontokon beszúrt tűkkel gyógyítani is lehet, ugyanez a módszer alkalmas lehet bénításra is. A szerkesztőségünkben járt szakpolitikus ezt a hasonlatot használta a népi Kína új politikájára, amikor nemrégiben lapunknak nyilatkozott, utalva arra, hogy Peking immár nem a közvetlen konfrontáció útját járja hazájával szemben. A módszer szerteágazó, gazdasági, politikai és kulturális eszközöket éppúgy felhasználnak, míg a háttérben természetesen megőrzik a katonai opció lehetőségét is a sziget bekebelezésére. Míg a kilencvenes évekre a Tajvani-szorosban demonstratív célú hadgyakorlatok voltak a jellemzők, mára ezeket távolabb tartják meg – figyelmeztetett Lin –, ám továbbra is partraszállásra készülnek trópusi (tajvanihoz hasonló) éghajlati viszonyok közt. Szemben a közvetlen fenyegetéssel, az akupunktúra-hadviselés veszélye abban rejlik, hogy a tajvani üzletembereknek, mezőgazdasági termelőknek és politikusoknak alternatívákat kínálnak fel Kínából, megosztva a korábban egységes tajvani akaratot. A jelenlegi tajpeji politikai viszonyok – véli Lin – kedveznek ennek a törekvésnek. Az ellenzék obstrukciója miatt nem tudnak dönteni fegyverzetbeszerzésekről, hosszabb távon fenyegetve a fegyveres erők képességfejlesztését. Legutóbb például az amerikai kormányzat várólistára helyezett egy tajvani vadászgépigénylést, mivel egy korábbi fegyverzetcsomagról sem született még döntés.
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök mérsékeltebb elődeinél, Csong-Pin Lin emlékeztetett arra, hogy a politikus a nyolcvanas években Tibetbe küldött vezetőként a párt leglelkesebb híve volt. Mai viselkedése mindennek nevezhető, csak őszintének nem – tette hozzá. Szerinte Kína továbbra is súlyosan megsérti az emberi jogokat, szó sincs plurális demokráciáról. Közben Peking komoly hídfőállásokat épített ki a nyugati világban. Az Egyesült Államokban hatékony kongresszusi lobbicsoportot működtetnek a kínaiak, intézeteik száma pedig meghaladja a százat – zárta szavait a politikus.