A bukaresti parlament két házának együttes ülésén elhangzott beszédében leszögezte: a totalitárius rezsimet 1944–47 között az igazság önjelölt birtokosának szerepében tetszelgő politikai csoportosulás erőszakkal kényszerítette rá a román népre, majd a rendszernek ugyancsak erőszak vetett véget az 1989. decemberi forradalomkor. Az államfő elmondta: a kommunista totalitárius rendszert idegen diktátum erőszakolta Romániára, és a Szovjetunióból importált, a gyűlöletet szisztematikusan tápláló fanatikus ideológia hátteret nyújtott a civil társadalom, a politikai és gazdasági pluralizmus elnyomásának. „Be kell ismernünk, hogy a kommunista gondolkodásmód továbbra is befolyásolja a romániai társadalmat. Azt hittük, képesek leszünk elfelejteni a kommunizmust, holott az nem akart feledni bennünket. Emiatt a múlt elítélése a jelen prioritásává vált, amely nélkül a jövőben is hordoznánk magunkban ezt a fekélyt” – hangoztatta a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) honatyáinak fütyülése és bekiabálása közepette Basescu.
*
Emlékeztetett: a Román Kommunista Párt számára főként a hírhedt titkosszolgálat, a Securitate nyújtott segédkezet az elnyomáshoz. Basescu a román nép nevében bocsánatot kért a rezsim mártírjaitól, közéjük sorolva többek között a több évre bebörtönzött Márton Áron erdélyi katolikus püspököt. Az elnök egyúttal javaslatot tett a román kommunista diktatúra múzeumának bukaresti létesítésére, a kommunizmus enciklopédiájának megírására, a terror áldozatai előtt tisztelgő emlékmű felállítására és emléknap megjelölésére, valamint a rendszerhez kötődő valamennyi archívum nyilvánosságra hozatalára. „Emlékezet nélkül egy demokrácia súlyos beteg; nem szabad felejtenünk, hogy ne ismétlődhessenek meg a rémtettek. A múlt arra tanít bennünket, hogy nem érdemli meg a fennmaradást az a rezsim, amely megalázza polgárait” – zárta a diktatúra bukását eredményező 1989-es rendszerváltás 17. évfordulóján megtartott parlamenti beszédét Traian Basescu, amelyet a számos nemzetközi meghívott között végighallgatott Lech Walesa lengyel és Zseljo Zselev bolgár exállamfő is. Noha a kommunizmust elítélő nyilatkozatában Basescu nem nevezte néven a román kommunizmus ma is élő kiszolgálóit, a Vladimir Tsimaneanu történész-politológus vezette bizottság jelentése Gheorghe-Gheorghiu Dej volt államfő, Nicolae Ceausescu exdiktátor és a nómenklatúra számos más tagja közé sorolta Ion Iliescut is. A rendszerváltás után az államfői tisztséget tíz évig betöltő Iliescu különben egyoldalú és primitív politikai koholmánynak nevezte a tudományos jelentést. Alakulata, a posztkommunista Szociáldemokrata Párt mellett a legvehemensebben a C. V. Tudor vezette PRM tiltakozott a kommunizmus elítélése ellen.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
