Bukaresti eurooptimizmus

Románia nagy várakozással tekint a négy nap múlva bekövetkező uniós csatlakozásra még akkor is, ha az ország gazdasági fejlettsége nem éri el az integrációs szintet. Miközben a nemzetgazdaság növekedése nem várt mértéket öltött az idén, a lakosság bizonyos benne, hogy az életszínvonal nem fog megugrani egyik napról a másikra a csatlakozást követően.

Egyesek számára rendkívül kiábrándítóan hangzik, ám az ország állampolgárainak tudniuk kell: az uniós csatlakozás nem egyenértékű a lottófőnyereménynyel – hűtötte le a kedélyeket a napokban Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő a bukaresti parlamentben mondott évértékelő beszédében. Huszonkétmilliós lélekszámú keleti szomszédunknál persze sokan már a 17 évvel ezelőtti rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás során megtanulták, hogy az Európai Unióban sem fonják kolbászból a kerítést. Ennek ellenére a lakosság többségére – meghaladva az európai átlagot – hangsúlyozott eurooptimizmus jellemző, vagyis a legtöbben életszínvonaluk jelentős növekedésére számítanak az integráció nyomán.
A román gazdaság érdekes módon nem sínylette meg a legutóbbi, két évvel ezelőtt rendezett választások óta eltelt időszakra jellemző folyamatos belpolitikai válságot. Miközben a mára hárompártira zsugorodott bukaresti kormánykoalíció fölött Damoklesz kardjaként mindvégig ott lebegett az előre hozott választások réme, a gazdasági növekedés az idén megközelíti a 8,4 százalékos, utoljára 2004-ben mért rekordütemet, a harmadik negyedévi GDP pedig reálértékben 8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ütem a mostani negyedévben is igen gyors maradt: októberben az ipari termelés 10,2 százalékkal szárnyalta túl a tavalyit. A legfrissebb makrogazdasági adatok szerint a nettó 860 lejes átlagbér (250 euró) 16,8 százalékkal haladta meg a tavaly év végi szintet, ami tizenkét hónapra számolva szinte 10,7 százalékos reálbér-emelkedésnek számít. Miközben a Tariceanu-kabinet egy héttel ezelőtt hozott döntése értelmében 2007. január 1-jétől 18,2 százalékkal, vagyis 60 lejjel növekszik a bruttó minimálbér, Románia számára a jövő év lesz a harmadik, amikor kétféle minimálbérrel kell számolni. A szakszervezeteknek és a munkáltatóknak ugyanis 440 lejes minimálbérben sikerült kiegyezniük (a közalkalmazottakon kívül a megállapodás kötelező érvényű az állami, valamint magántulajdonban lévő társaságok számára), ami szakértők szerint az országos átlagbér mintegy 500 lejjel történő emelkedéséhez vezet. Különben az országos kollektív munkaszerződés megjelöli a különböző végzettségű és beosztású személyek minimális jövedelmét is, eszerint egy egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdőnek havonta legkevesebb 880 lej, vagyis a minimálbér kétszerese dukál Romániában.
Mára egyre több befektető helyezi el a pénzét Romániában, ahol idén nyolcmilliárd eurós külföldi tőkebeáramlásra számítanak. Mivel az ország tőzsdéje még viszonylag kis méretű, a kötvények piacán pedig alig tapasztalható mozgás, ezáltal a beruházott összegek legnagyobb részét banki letétekben helyezik el, vagy ingatlanokba fektetik be. A beruházások 2006 harmadik negyedévében erősen felgyorsultak: 16 százalékkal gyarapodtak az egy évvel korábbihoz képest, és miközben az export növekedése szerényen javult, a behozatal ütemesebben bővül: 21,2 százalékos volt az éves többlet. A gazdasági szektor leglátványosabb, a tavalyihoz képest harmincszázalékos fejlődését az építőipar produkálta Romániában, és megközelítette a nyolcmilliárd eurós forgalmat. Az ágazat azonban komoly nehézséggel is szembesül, mégpedig a munkaerőhiánnyal: Borbély László területrendezési miniszter szerint ma legalább félmillió szakképzett építőipari munkásra volna szükség a romániai építőtelepeken. A probléma tulajdonképpen érthető, ha tudjuk, hogy jelenleg több mint kétmillió (nem hivatalos becslések szerint számuk eléri a hárommilliót is) román állampolgár dolgozik külföldön, többségük pedig a mezőgazdaság és az építőipar területén igényelt munkát. Az évente közel négymilliárd eurót hazaküldő román vendégmunkások száma a bukaresti kormány szerint az uniós csatlakozás után nem növekszik látványosan, ennek ellenére a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy közel egymillió román állampolgár kívánja kihasználni az európai munkaerőpiac részleges liberalizálása nyújtotta lehetőségeket. Többségük huszonéves fiatal, aki – noha semmiféle szakmai tapasztalattal nem rendelkezik – úgy véli: minimum 350 eurós havi fizetésre volna szüksége ahhoz, hogy ne hagyja el szülőföldjét.
A bukaresti kormány becslése szerint Románia várhatóan 2012-ben csatlakozhat az euróövezethez, ami a gazdasági növekedés ütemét tekintve nem tűnik elrugaszkodott várakozásnak. Arról nem beszélve, hogy a lej 2006-ban a világ legjobban teljesítő devizája volt, ugyanis több mint 20 százalékot erősödött a dollárral szemben, az euró árfolyama pedig a december eleji 3,42 lejhez képest 1,31 százalékot esett vissza, elérve a 3,38 lejes szintet.