Nincs magyar–magyar közeledés

Erőteljes fenntartásokkal fogadták a határon túli magyar vezetők Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívását a mai budapesti egyeztetésre. A két legnagyobb szervezet elnöke bírálja a kormány eddig hozott nemzetpolitikai döntéseit, s hiányolja az érdemi konzultációt és tájékoztatást.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint a magyar kormány új támogatási rendszerében nem látható pontosan, mi lesz a civil társadalom mindennapi életének fenntartásához hozzájáruló közalapítványok által korábban ellátott feladatokkal. Az erdélyi politikus a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése kapcsán elmondta: a magyar kormányon belül szükség van egy olyan entitásra, amely „a határon túli magyarság pulzusán tartja a kezét”, rendelkezik megfelelő információkkal arról, hol milyen a helyzet, milyen problémák vannak. „A határon túli magyar közösségek számára is kellene egy hely, ahová bármikor fordulhatnak, ha információra, segítségre van szükségük” – vélekedik Markó Béla. Tőkés László szerint „a kormány az etnikai, nemzeti jelleget akarja kilúgozni a határon túli magyar politikából, átnyergelve a gazdaságpolitikára, holott nemzeti célirányosság nélkül mindez a visszájára fordul”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy véli, a határon túli magyar politikusoknak vállalniuk kell a szembefordulást a szlovák kormánnyal, az autonómiaellenes román hatalommal, valamint a baloldali magyar kormánnyal is, amely az európai kozmopolitizmus és a szocialista internacionalizmus egyvelegének köntösében nem vállalja a magyar nemzeti érdekeket.
Sajnálatosnak tartja Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, hogy az ígéretek és a megállapodások ellenére nem szólhattak hozzá a magyar költségvetés azon sarokszámaihoz, amelyek a határon túli magyarságot érintik. Bugár úgy véli, a Gyurcsány Ferenc által mára összehívott egyeztetés hatékonyabb lehetett volna, ha a magyar kormányzat „legalább reagált volna korábbi felvetéseinkre, amelyekben például az Illyés Közalapítvány fenntartását és működési rendszerének betartását kértük, meg azt, hogy minden alapnál hozzák létre azokat az alkuratóriumokat, amelyekben a határon túli magyarság szakemberei fejthették volna ki véleményüket egy-egy projekttel kapcsolatban”. Bugár szerint „mindenki a kölcsönös bizalomról és a jóhiszeműségről beszél, de ahhoz, hogy fenntartások nélkül tudjunk tárgyalóasztalhoz ülni, az egyezségeket következetesen be kellene tartani”. Az MKP elnöke a mai találkozóval kapcsolatban azt is elmondta lapunknak, „itt-ott hallunk-olvasunk valamit egy új nemzetstratégia kidolgozásának a fontosságáról és a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás új eszközeiről és módszereiről”, de semmi közelebbit nem tud az illetékesektől. Van ígéret arra Bugár szerint, hogy a stratégiai fontosságú kezdeményezések támogatásáról szerződést írnak majd alá, de még nem fogalmazta meg senki, mit tart ilyennek a magyar kormány. „Mi már jeleztük, fontos lenne kisebb projekteket, regionális kezdeményezéseket is támogatni, szóban jónak is tartották javaslatunkat, de azt nem tudom, hogy végül is elfogadták-e” – panaszolta Bugár.