Hát nem érted, hogy ez történelmi pillanat, Tivadar? Én a bőrömet, a karrieremet, az állásomat vittem vásárra a Bolyai-ügyért, te pedig visszakozol a karok miatt? Hagyjuk ezt most, kérlek, előadásom van.
Mobiltelefon kikapcsol.
– Szóval megettük a négy pít, de most jön a nagy falat, mivel ebben a képletben…
Mint azt a fentiek bizonyítják, Hantz Péter kolozsvári fizikus előadásából az is leszűr némi tanulságot, aki cseppet sem konyít a kvantumos ideális gázok állapotegyenleteihez. A kvantummechanikai és korrekciószámításon kívül ugyanis a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) mechanikai amfiteátruma (bocsánat: Sala Victor Marian) arra is kiváló terep, hogy az erdélyi felsőoktatási intézmény akut, az elmúlt időszakban nemzetközi visszhangot keltett problémáiba is betekintést nyerjünk. Esetünkben – alkalmi diákként – abba, hogy a román vezetőséggel szembeni ellentétek mellett milyen nézetkülönbségek vannak a több mint kétszáz fős magyar oktatói gárda tagjai között. Az erdélyi magyar politika sablonjára elkülöníthetjük a kis lépéseket szorgalmazók, illetve a radikális megoldásokat sürgetők táborát, és ez a meghatározás rányomja bélyegét a romániai magyar felsőoktatás elmúlt évtizedes evolúciójára.
Hantz Péternek, a BBTE elméleti és számítógépes fizika tanszéke tanárának és Kovács Lehelnek, a matematika és informatika tanszék oktatójának a kirúgása mérföldkőnek számít ebben a folyamatban, de a várható végkifejlethez ismerni kell az előzményeket is. A másfél milliós erdélyi magyarság már az 1989-es romániai rendszerváltás után kifejezte igényét az 1959-ben a bukaresti hatalom által önhatalmúlag megszüntetett – a Victor Babes Egyetembe beolvasztott – Bolyai Egyetem visszaállítására. A kilencvenes évek elején (a parlamentáris román demokrácia történetében példátlan módon) a magyar közösség 500 ezer aláírással szentesített törvénytervezetet terjesztett a bukaresti képviselőház elé, ám a 425 éves múltra visszatekintő Bolyai Egyetem újraindítását célzó kezdeményezést a román parlament azóta sem tűzte napirendre. Tíz évvel ezelőtt ugyancsak több százezer aláírás gyűlt össze Erdélyben a Bolyaiért, ám ennek az akciónak a halálát az akkor már hatalmi pozícióban lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a bukaresti kormány közötti, a magyar–német Petőfi–Schiller Egyetem létrehozására vonatkozó kompromisszum jelentette. A szakértők által már akkor sokat bírált hibrid intézményből persze semmi sem lett, általa viszont a román politikum elérte célját, így egyszer s mindenkorra lesöpörte az asztalról az önálló állami magyar felsőoktatás kérdését. Nem úgy a magyar közösség, amely az Orbán-kormány idején létrehozott, kizárólag magyar állami költségvetésből fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felállítását követően is jogot formál a Bolyaira.
– A Sapientia megalapítása nyomán a romániai magyar politikusok és az oktatási szakemberek egy része a Babes–Bolyai önálló magyar karainak létrehozásában látta a megoldást. Ám sajnos ez is zsákutcába futott, miután a BBTE magyar vezetősége és a politikusok körkörösen egymásnak utalták át a magyar karok létrehozásának jogosítványait. Holott egy belső körkérdés során az egyetem magyar tanárainak 85 százaléka határozottan támogatta az önálló karok alapítását, sőt a Bolyai visszaállítása felé tett első lépésként értékelte a karalapítást – magyarázza Kovács Lehel adjunktus. A 31 éves informatikus szülőföldjén, Brassó megyében elvégzett középiskolai tanulmányai után került a BBTE-re hallgatóként, később pedig tanárként folytatta a munkát. Az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb szimbólumának nevezhető Bolyai-ügy iránti elkötelezettsége minden bizonnyal neveltetéséből fakad. Erről sokat elárul a négyfalusi Kovács család Pietas, Virtus, Scientia jelszavakat hirdető címerével ékesített személyes honlapja is. Kollégájával, Hantz Péterrel két évvel ezelőtt kimondottan az önálló romániai magyar felsőoktatási hálózat kiépítésére alapította a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB). Ennek a szervezetnek sikerült kimozdítania a holtpontról a kolozsvári egyetem ügyét, és ugyancsak a BKB-nak köszönhetően döbbenhetett rá az európai közvélemény, hogy a BBTE vezetőségének a „multikulturalitás felettébb szükséges, de elégséges voltáról” szóló PR-szólamai ellenére a romániai magyarságot a felsőfokú oktatás szintjén is diszkrimináció sújtja. A BKB-nak az elmúlt másfél év során rendezett két nemzetközi konferenciája – az elsőt virtuális térben, az interneten, a másodikat egy hónappal ezelőtt hús-vér résztvevőkkel tartották – világított rá: miközben Európában kétszázezres lélekszám körüli kisebbségeknek (például a finnországi svédeknek) is van több önálló egyetemük, Romániában ezt a jogot a másfél milliós magyarságnak mindeddig nem sikerült „kiérdemelnie”. Egyértelműen a magyar felsőoktatás hiányosságaira utal, hogy miközben a magyar egyetemi hallgatók aránya Romániában 4,3 százalék, az ország egyetemi hallgatóinak mindössze 1,6 százaléka tanul magyar nyelven – ami a magyar diákok összességének kevesebb mint a fele.
Noha évekkel ezelőtt elfogadott fejlesztési stratégiájában a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem modern, európai és multikulturális intézményként határozza meg önmagát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság szerint minden tekintetben román intézmény képét mutatja, amely a magyar nemzetiségűek számára sokszor megalázó. Miközben Erdély-szerte a települések bejáratánál, valamint a pályaudvarokon immár magyarul is hirdetik a helységek nevét, a kincses városi egyetem falairól hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, és képtelenség magyarul kérvényt benyújtani. A rektori folyosón az egykori román rektorok agyagplakettjei mellett még csak mutatóban sincsenek elhelyezve a magyar rektorok képmásai, így nem meglepő, ha hiányoznak az 1921-ben Szegedre „száműzött” Ferenc József Tudományegyetem, valamint a későbbi Bolyai Egyetem rektorainak arcképei is. A több száz tanterem közül csak kettő viseli magyar tudós nevét, az amfiteátrumok döntő többségét román tudósokról nevezték el.
– Hát hol van itt a multikulturalitás? – teszi fel a kérdést Hantz Péter adjunktus, a BKB harminckét éves alelnöke, aki az egyetem román vezetőségének a szemében amolyan „visszaeső szélsőségesnek” számít a magyar feliratok követelése miatt. Érdekes, hogy a rektori hivatalban nem Hantzék ama követelése verte ki a biztosítékot, amely szerint a Babes és a Bolyai egyetemek szétválasztása esetén a magyar tagozatnak ragaszkodnia kell az arányos elosztáshoz – amelynek része az is, hogy a Farkas utcai központi épület fele a leendő Bolyai Egyetemhez kerüljön. Hanem Hantz Péter ama november 22-i, hatalmas publicitást kapott „partizánakciója”, amelynek során harminc magyar feliratú táblát helyezett el az intézmény három kolozsvári épületének folyosóin. Cselekedetével tulajdonképpen a BBTE szenátusának másfél évvel ezelőtt született, a felsőoktatási intézmény többnyelvűségét kimondó határozatát ültette gyakorlatba, a Dohányozni tilos!, Ady Endre terem szöveggel ellátott táblák azonban elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy ugyanaz a szenátus hat nappal később – Kovács Lehellel együtt – kizárja az oktatói karból a renitens tanárt.
*
– A rektori hivatal a szenátussal karöltve ostobaságot ostobaságra halmoz. Ilyen butaságot csak a macskák követnek el a rajzfilmekben – jellemzi sajátos hasonlattal kirúgása történetét Hantz Péter, nem rejtve véka alá: eltávolítása egzisztenciális szempontból nem jelent számára érvágást. A tanulmányait szülővárosában, Kolozsváron megkezdő, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázó – mindeközben oxfordi és tübingeni ösztöndíjakat is magáénak tudó – fizikus jelenlegi munkaviszonyának borítékolható megszűnésétől függetlenül is válogathat az állásajánlatok közül. Szakmai elismertsége nem újdonság, és többek között annak a találmánynak köszönhető, amelyet a genfi nemzetközi találmányi szalonon tavaly aranyéremmel díjaztak. A rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegységet Hantz egy budapesti orvossal és egy kolozsvári fizikus-vállalkozóval közösen fejlesztette ki. A berendezés abban az esetben is lehetővé teszi egy tárgy rugalmas jellemzőinek mérését, ha nincs rögzítve.
– Jelentős anyagi hasznunk nem származott a találmányból, a tudományos munka mégis megérte a befektetett energiát és pénzt – mondja csöppet sem sajnálkozva a kolozsvári adjunktus.
Hantzról feltétlenül el kell árulnunk még, hogy előszeretettel űz rendhagyónak számító sportokat. Jogosítvánnyal rendelkezik vitorlázó- és sárkányrepülőre, búvárkodik, és amikor csak teheti, autóstoppal utazik, még Nyugat-Európában is. Mindez persze a BBTE rektori hivatalával folytatott küzdelmében nem számít különösebb fegyverténynek, a nyugat-európai szakfolyóiratokban megjelent, a szakmai előmenetelhez elengedhetetlen publikációi ellenben annál inkább. Ezek már csak azért is említést érdemelnek, mivel Nicolae Bocsan, a kincses városi egyetem rektora az adjunktus kirekesztésének szükségességét indokló előterjesztésében – a szélsőségesség és a fizikai agresszió mellett – többek között szakmai eredménytelenséggel vádolta Hantzot. Holott a bennfentesek tudják, hogy a 32 éves fizikusnak több tanulmánya jelent meg nyugaton, mint Bocsan rektornak és Andrei Margának, az akadémiai tanács elnökének együttvéve. Szamosközi Istvánról, az akadémiai tanács alelnökéről nem is beszélve, aki jelen pillanatban nem annyira pszichológiatanári munkásságáról közismert az erdélyi magyarok körében, hanem arról, hogy több kollégája szerint személyesen járt közben a román vezetőségnél a BKB két alelnökének kirúgása érdekében. Szamosközi professzor órájára nem kéredzkedtünk be, az ügyben játszott szerepére vonatkozó kérdésünkre pedig többszöri megkeresésünk ellenére sem kaptunk választ.
Bennünket a Hantz-féle kvantummechanikai számítás hozott lázba.
– Mondtam, hogy technikailag ez az óra lesz a legnehezebb – mondja Hantz tanár úr a deriválások és integrálások útvesztőjében fejüket vakaró másodéves hallgatóknak, akiket szemmel láthatóan nem izgat túlságosan az az ígéret, hogy a többi előadás sétagalopp lesz. Itt már rajtunk a tamáskodás sora. Nem értjük ugyanis, milyen alapon fűz fizikusunk hosszú távú reményeket BBTE-s előadásaihoz, amikor munkaszerződése tényleges felbontásához jóformán csak egy rektori aláírás hiányzik, márpedig Nicolae Bocsan szimpátiáját ismerve ehhez nem kell várni karácsonyig. Hantz Péter azonban ezt a képletet is levezeti. Elárulja: már a magyar feliratok botrányt keltő elhelyezésekor előre látta a következményeket, a forgatókönyv pontosan az elképzelése szerint alakul, szent meggyőződése pedig, hogy ennek előbb vagy utóbb a Bolyai Egyetem újjáalapítása lesz a vége.
– Az erdélyi magyar nemzeti közösség ellenállásával szemben a román kormány elnyomó politikájának hosszú távon nincs esélye. Idő kérdése, mikor indul újra a Bolyai Egyetem – állítja határozottan az adjunktus.
A tények eddig őt igazolják. Az elmúlt hetekben példátlan tiltakozáshullám indult Európa-szerte a kolozsvári egyetem kirekesztő politikája ellen, a napokban pedig több százan vonultak utcára Erdély nagyvárosaiban a két magyar oktató visszafogadását követelve. A BBTE vezetőségére nehezedő, Hantz egyéni táblaakciója indukálta hatalmas nyomásnak köszönhetően hétfőn az egyetem bölcsészkarának román dékánja engedélyezte magyar és német nyelvű feliratok elhelyezését. Bocsan rektor beavatkozása miatt a magyar oktatók újabb kezdeményezése azonban meghiúsult, annak ellenére, hogy a táblák előállítási költségeit nem az intézmény, hanem a Bolyai Kezdeményező Bizottság finanszírozta. Fontos előrelépésnek, nem utolsósorban pedig jelentős gesztusnak nevezi a bölcsészkari fejleményeket Magyari Tivadar, a szociológia tanszék tanára is, aki tagja a Hantzék kirúgása miatt lemondott két magyar rektorhelyettes távozása nyomán alakult bizottságnak, amely a magyar tagozat ügyvezetését látja el. Magyari ugyanakkor nem rejti véka alá, hogy nem mindenben ért egyet BKB-s kollégáinak az elképzeléseivel. Többek között azzal sem, hogy a BBTE-re jellemző zavaros állapotok közepette Hantzék a héten aláírásgyűjtésbe kezdtek az önálló magyar természettudományi kar létrehozásáért. Az eszközök tekintetében tehát eltérnek az álláspontok a Babes–Bolyai magyar oktatói körében, még akkor is, ha a román vezetőség naponta megnyilvánuló sovinizmusa lényegesen összekovácsolta a tanári gárdát. Hogy a BBTE többnyelvűségéért, az önálló magyar karok létrehozásáért, a Bolyai Egyetem visszaállításáért folytatott küzdelemben ez mennyire lesz elég, jelenleg nehezen megjósolható.
Hantz Péter fizikus diákjaival együtt ugyanis mi is azt valljuk, hogy a legnehezebb a gyakorlat. Akárcsak az állapotegyenleteknél.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
