Romániai kilátások

Az európai uniós csatlakozást hozó január elsejét követő napokban Romániát még „EU-forikus” hangulat lengi be, és egyelőre nem illant el az euroszilveszterezés pezsgőmámora. A 22 milliós ország lakosságában azonban lassan-lassan tudatosulni kezd, hogy az új esztendő közel sem ígérkezik sétagaloppnak Románia számára. Keleti szomszédunk kezdeti lendületéből rögtön visszavesz Calin Popescu-Tariceanu kormányfő újévi jóslata, miszerint országának legalább húsz évre lesz szüksége az európai színvonalhoz való felzárkózáshoz.
Márpedig a Dimbovita-parti politika számára ugyancsak zavaros esztendőt tartogat 2007. Romániában május 13-án először rendeznek európai parlamenti választásokat, amelynek kampánya alaposan rányomja bélyegét az év első felére. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a hazai parlamenti választásoktól sem „menekülnek” a választók, az előre hozott megméretés „réme” ugyanis tulajdonképpen a legutóbbi, 2004-es voksolás óta benne van a pakliban. Az idő előtti voksolás legelvakultabb híve a romániai választók hatvan százalékának népszerűségét élvező Traian Basescu államfő, aki a napokban is úgy nyilatkozott: ha tőle függene, holnap az urnákhoz rendelné a lakosságot. Megfogalmazása szerint a bukaresti kormánykoalíció mára „szuperkisebbségivé” zsugorodott, így a jövőben számára szinte lehetetlen lesz átvinni a parlamentben a kétharmados többséget igénylő törvényeket. Márpedig ezek között szerepel többek között a Brüsszel által egy éve sürgetett, a honatyák és más közméltóságok vagyongyarapodását vizsgáló feddhetetlenségi ügynökség működését szabályozó jogszabály, valamint az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény. Kérdéses, miként tudja majd elkölteni a kormány az EU által előirányzott több mint 30 milliárd eurós strukturális támogatást, amikor a Tariceanu-kabinetet immár belső ellentétek is feszítik. Decemberben a Basescu-hű Theodor Stolojan exkormányfő köré csoportosult platform kivált a Tariceanu vezette liberális pártból, és az új szabadelvű alakulat nyíltan kokettál a jelenlegi miniszterelnök megbuktatására törekvő demokratákkal. Idén tehát mindenképpen választ kapunk arra, kitölti-e négyéves mandátumát kormánya élén Calin Popescu-Tariceanu.
A romániai magyarság számára az önrendelkezésért, az önálló felsőoktatási intézményekért folytatott harc folytatását jelenti 2007, mivel ezeket a célkitűzéseket a csatlakozás sem oldotta meg. Elemzők szerint előfordulhat, hogy előre hozott választások esetén az RMDSZ már nem jut kormánypozícióhoz, hiszen Bukarest számára eddig jobbára Brüsszel megnyugtatásához kellettek a magyarok. Miközben a Markó Béla vezette alakulat márciusi tisztújító kongresszusára készül (Markónak egyelőre nem akadt kihívója), riválisa, a Magyar Polgári Szövetség abban bízik, hogy tavaszra összegyűjti a pártbejegyzéshez szükséges számú aláírást. A Székely Nemzeti Tanács pedig abban reménykedik, hogy nem hivatalos decemberi népszavazásával a romániai és a nemzetközi diskurzus középpontjába helyezi a Székelyföld területi autonómiájának kérdését.