Fegyelmezett erdélyi szavazók

A romániai magyar választók többségéről elmondható, hogy az önkormányzati és parlamenti választásokon mindeddig a magyar szervezeteket vagy jelölteket preferálták a román pártokkal, politikusokkal szemben. A legutóbbi, 2004-es helyhatósági és országos választásokig az 1996 óta kormánypozícióból politizáló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „söpörte be” az erdélyi magyar szavazatokat, majd ezekből a párttá válás útjára lépő Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) sikerült „lecsípnie”. A rendszerváltozás utáni első, 1990-ben rendezett romániai választásokon az RMDSZ képviselőházi listája több mint egymillió szavazatot kapott; ez a szám 2004-re 637 ezerre apadt, ami több mint 36 százalékos csökkenése az abszolút szavazatszámnak. A voksok százalékos megoszlását tekintve viszont már kisebb az RMDSZ „vesztesége”: 1990-ben a szavazatok 7,2, 2004-ben pedig 6,23 százalékát szerezte meg, és ez a százalékos részesedés tekintetében mérsékeltebb, mindössze 13 százalékos csökkenést jelent. Bakk Miklós kolozsvári politológus szerint a Markó Béla vezette szövetségre leadott voksok apadásának fő oka a választásról választásra csökkenő részvétel lehet. „A választások eredményein elvégzett eddigi elemzésekből az is kitűnik, hogy minél magasabb egy településen a magyarság aránya, annál jobbak ott a részvételi arányok, sőt ezek inkább a magyarok magasabb részvételéhez köthetők, nem pedig a román nemzetiségű lakosság részvételéhez” – nyilatkozta lapunknak a Babes– Bolyai Tudományegyetem tanára. Bakk Miklós úgy véli, mivel a részvétel mutatói számottevően nem lettek rosszabbak a román lakosságéhoz képest, a csökkenő trend értelmezésében számolni kell az „átszavazással” is. Korábban ezt a szórványterületek magyarsága esetében gondolták meghatározónak az elemzők, újabban – a 2004-es választások esetében – azonban a tömbmagyar területeken, főleg a Székelyföldön is értelmezhetővé vált az átszavazás. 2004-ben ugyanis itt vesztette a legtöbb voksot az RMDSZ, mivel a hatósági tiltás nyomán a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette MPSZ az Emil Constantinescu exállamfő irányította Népi Akció pártja színeiben vágott neki a megméretésnek, és a székely város képviselő-testületében kilenc mandátumhoz jutott. „Azok a szavazók, akik az MPSZ-re voksoltak volna, de az nem indulhatott, vagy a Népi Akció listáját, vagy a távolmaradást választották. Emellett volt még egy fennmaradó hányad, amelynek csalódást okozott a magyar politikai erők megosztottsága, és más román pártra adta protestszavazatát” – vélekedik az erdélyi politológus.
Mindemellett a 2000-es helyhatósági választásokon ugyancsak a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson jutottak tanácsosi mandátumhoz magyarok a román Nemzeti Liberális Párt színeiben. Az akkori példa máig kihatott: a Calin Popescu-Tariceanu kormányfő vezette alakulat a májusi romániai európai parlamenti választásokon befutó helyet kíván biztosítani a párt ifjúsági szárnya magyar nemzetiségű vezetőjének, Csibi Magornak. A csíkszeredai fiatalemberhez hasonlóan ugyanakkor az EP-megméretésen valószínűleg más román pártok is számíthatnak az erdélyi magyarok egy részének szavazataira. Egy nemrég közzétett felmérés szerint a következő választásokon biztosan urna elé járuló erdélyi magyarok több mint öt százaléka azt nyilatkozta: román pártra voksolna.