A magyar kis- és családi vállalkozásokat a megszorítások kétszeresen, mint cégeket és mint magánszemélyeket sújtják, ezért kilátástalan helyzetbe kerülnek – közölte Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke tegnapi tájékoztatóján. Rámutatott: a vállalkozások száma egy év alatt több mint 40 ezerrel csökkent, és a helyzet tovább romolhat. Egyre sürgetőbb feladattá válik tehát a kisvállalkozások támogatása, többek között a körbetartozások enyhítése révén. Szűcs György leszögezte: a legutóbbi adatok szerint a kibocsátott számlák 2,9 százaléka minősül kifizetetlennek, eszerint tehát csaknem 600 milliárd forint rekedt a követelési láncokban. A tartozások felszámolását elősegítő törvény hónapok óta késik, a kormány ehelyett csak újabb, sokszor sikertelen adók kivetésére fordít figyelmet csupán néhány 10 milliárd forintnyi bevétel reményében.
– Miközben követhetetlen „adóbarkácsolás” folyik, a pályázatoknál olyan feltételekkel szembesülünk, amelyeket csak kiszámítható gazdasági környezetben lehetne teljesíteni – utalt a szakember az uniós pályázatok azon kitételére, miszerint a nyertes éves szinten 8–15 százalékos árbevétel-növekedést kell hogy felmutasson. Ez egy szűkülő piacon irreális elvárás – vélekedett Kassai Róbert, az Iposz alelnöke is, aki szerint a magas beruházási összegek és önrészek miatt a kisvállalkozások kiszorulnak a közösségi forrásokból. Az Iposz a pályázatok módosítására 13 pontos javaslatcsomagot állított össze. Az sem világos az érdekvédelem számára, hogy a szigorú hazai feltételek közül melyek a közösségi elvárások, és mi tartozik a magyar kormány hatáskörébe.

Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével