Befolyását félti Moszkva?

A rakétavédelem és az energetika témája uralta Mirek Topolánek és Gyurcsány Ferenc tegnapi budapesti megbeszélésének napirendjét, de szó esett az Európai Unió intézményes és alkotmányos kérdéseiről, valamint a visegrádi négyek (V4) együttműködésének lehetőségeiről is.

A NATO-n belül, a szövetségesek és Oroszország tájékoztatásával fogják tárgyalni az amerikai rakétavédelmi rendszer közép-európai komponensének telepítését – erre tett ígéretet tegnap Budapesten a cseh miniszterelnök, aki mindazonáltal az előző kormányzatokra hárította a felelősséget, amikor a motivációról kérdezték. Prágában szerdán hoztak döntést arról, hogy az Egyesült Államok felkérése nyomán megkezdik a tárgyalásokat a rendszer tűzvezető radarjának befogadásáról.
Mirek Topolánek szerint a rakétavédelemmel kapcsolatos európai viták az Oroszország részéről tapasztalható nyomásgyakorlást tükrözik, ami viszont arra vezethető vissza, hogy Moszkvában úgy érzik: elveszíthetik befolyásukat a térségben. A magyar kormányfő – aki a lengyelországi helyszín kapcsán óvatosan elkerülte a rakéták kifejezést, létesítményeket említve helyettük – korrektnek nevezte a cseh magatartást, és elfogadta, hogy a NATO-n belül vitassák meg a kérdést. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy a rendszer térségbeli elemei kétségtelenül „nemcsak ezt a két országot, hanem Európa jelentős részét védik majd”. Lapunk kérdésére, miszerint az amerikaiak milyen nemzetbiztonsági garanciákat kértek arra, hogy a rendszerbe ne hatolhassanak be külföldi titkosszolgálatok, Topolánek úgy válaszolt, hogy két szerződést kötnek majd: az egyiket a nemzetbiztonsági kérdésekről, a másik pedig a NATO–SOFA-megállapodás lesz, amely meghatározza az amerikai radar Csehországba telepítésének jogi környezetét. Ugyan nem tartozik a rakétavédelem kérdéséhez, de a cseh kormányfő nem mulasztotta el megjegyezni, hogy „a pécsi radar körül sem tiszta a helyzet”.
A találkozón a másik fő téma az energetika volt. A csehek kezdeményezték, hogy V4-elnökségük idején energia-munkacsoport alakuljon, mert – amint azt Gyurcsány is elismerte – „a V4 keretében jóval eredményesebben kezelhető az érdekérvényesítés az energetikában, mint külön-külön”. Az uniós alkotmány kapcsán Topolánek olyan dokumentum elfogadását tartja kívánatosnak, amely a további bővítést és az intézményi rendszer jobb átláthatóságát, a demokrácia fejlődését segíti elő. Topolánek találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel és Szili Katalin házelnökkel, valamint az Országgyűlés külügyi és Európa-ügyi bizottságával is.