Arra utal minden jel, hogy a kormány képtelen szabadulni a veszteséges cégek megadóztatásának azon módszerétől, amelyet először még tavaly, a Gyurcsány-csomagban próbáltak meg beleerőltetni az adószabályozásba. Miután az Alkotmánybíróság nemrég semmissé nyilvánította e passzusokat, az új jogszabály tervezetét a számos sikertelen egyeztetés és a heves bírálatok ellenére tegnap az Országgyűlés elé terjesztette a pénzügyi kormányzat. Szembetűnő, hogy az új előterjesztés tartalma nem sokat változott a korábbi verzióhoz képest. A módosítás lényege tudniillik az, hogy minimumadó helyett a kormány ezúttal jövedelemminimumot szab meg – ismét a korrigált bevétel két százalékában –, ám ha a cég vállalja egy nyilatkozat kitöltését, nem köteles figyelembe venni a minimális adóalapot.
*
Ez a bizonyos nyilatkozattervezet jelentősen lerövidült az utóbbi napokban, ám még mindig szerepelnek rajta olyan kérdések, mint az iroda elkülönül-e a vállalkozó lakásától, a cég az utóbbi két évben mennyit szánt hirdetésre, oktatásra vagy képzésre, mekkora adómentes természetbeni juttatásban részesültek a dolgozók.
A jogszabálytervezetről tegnap az OÉT ülésén heves vita bontakozott ki, a munkáltatók ugyanis kifogásolták, hogy miközben fontos cél a humán erőforrás fejlesztése, a kormány adócsalónak tekinti a dolgozók képzésére komoly összegeket fordító cégeket. Az sem világos, hogy mi a baj a hirdetésekkel és a cafeterialehetőségek kihasználásával – tették hozzá. A kormány képviseletében Karácsony Imréné, a pénzügyi tárca szakállamtitkára ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem büntetni kívánják e vállalkozásokat, csupán ellenőrizni, hogy a költségek reálisak és jogosak-e. A tervezet szerint ezek a vizsgálatok az új nyilatkozat alapján kezdődnének: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) egyes adókötelezettségek teljesítését ellenőrizné a „gyanús” cégeknél. Ha az adózó – a tervezet szövege szerint – jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses költségek a vállalkozás érdekében merültek fel, vagy hogy a bizonylatok valós gazdasági eseményeket takarnak, akkor az adóhatóság az adóalapot és az adót becsléssel határozza meg. Kérdés persze, hogy a revizorok mit tekintenek jelentős számú és mértékű bizonyításnak. Ezen a fokon tehát valójában már egy vagyonosodási vizsgálatról van szó: ha ugyanis a hatóság szerint a bevallott jövedelem nem fedezheti a tulajdonos magánszemély életvitelét, az APEH-vizsgálat a magánszemélynél folytatódik.
Az OÉT-en a munkáltatók úgy vélték, hogy ezek a rendelkezések jelentősen sértik a vállalkozó egyéni döntési szabadságát. Csuport Antal szóvivő szerint a nyilatkozat felesleges is, hiszen az adatok a jelenlegi bevallások alapján is megszerezhetők. – Az APEH végezze el a saját feladatát, és ne a vállalkozásokra kényszerítsen sok százezer forintos költségeket – tette hozzá. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt követelte, hogy a hatóságok a feketepiacokon és a komoly adócsalók körében lépjenek fel kellő határozottsággal, és ne a nehezedő körülmények között sokszor minden jó szándék ellenére veszteséges cégeket vegzálják. Azzal, hogy az adófizetők bázisát szélesíteni kell, a munkáltatók is egyetértettek, ám a javaslatot nem találták megfelelőnek, ahogy a munkavállalókat képviselő OÉT-tagok sem. A törvény a kormány szándéka szerint július elsején lép hatályba, ám az elvárt adóból tervezett 60 milliárd forint helyett már a kabinet is csupán 10–15 milliárd forintos bevételt remél az új szabályozástól. A hiányzó 45–50 milliárdot az összesen 50 milliárd forintos központi egyensúlyi tartalékból fedeznék.
Draskovics több felelősséget kíván. Kétharmados törvényben vagy az alkotmányban volna érdemes rögzíteni, hogy mekkora lehet az állami költségvetés és az államadósság maximális mértéke, valamint hogy milyen jogszabályok adnának biztosítékot a felelősség körülhatárolására – közölte egy konferencián Draskovics Tibor, az államreform-bizottság alelnöke, aki egy szakemberekből álló költségvetési hivatalt is felállítana.
origo.hu
Botrányok és tiltakozások a Fővárosi Közgyűlésben, Kollár Kinga bujkál
