Szlovénia az újonnan csatlakozott uniós tagállamok közül elsőként tért át a közös európai valutára január elsején. Nagy siker ez, de vajon zökkenőmentes volt az átmenet? Milyen érvek szóltak a monetáris unióba való belépés mellett és ellene?
– Valóban nagy siker volt. Szlovénia teljesítette a feltételeket, s az új pénznemre való áttérést is jól előkészítette. Eleinte persze volt némi nosztalgia az első szlovén valuta, a tolár iránt. Az árak emelkedésétől is tartottak az emberek, de több mint két hónap elteltével megállapíthatjuk, nem volt számottevő drágulás az euró miatt. Meg vagyok győződve róla, hogy a közös európai valuta átvétele hozzá fog járulni a szlovén gazdaság versenyképességének javulásához, és hogy az euróövezet stabil környezetet teremt. Várható az euró kereskedelemserkentő hatása, és ösztönzőleg hathat a befektetésekre is, mind a külföldiekre Szlovéniában, mind a szlovénekre külföldön.
– Az európai piac pótolja az elvesztett belső jugoszláv piacot?
– Jugoszlávia felbomlása óta 16 év telt el, azóta már pótoltuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy Szlovénia nem érdeklődik a délszláv utódállamok piaca iránt. Az egyik legnagyobb befektető a Balkánon, ahol nagy előny, hogy a szlovén márkák ismertek. A szomszédos országok piaca is fontos számunkra, így Magyarországé is. Bár nagyon jók a kétoldalú kapcsolataink, a gazdasági együttműködésben azonban még vannak tartalékaink.
– Szlovénia nemcsak az euró átvételében jár élen az új tagállamok közül, hanem abban is, hogy elsőként fogja betölteni az EU elnökének szerepét 2008. január 1-jétől, jóllehet nem egyedül.
– Valóban nem, hanem Németországgal és Portugáliával hármasban. Ez nemcsak Szlovéniának elismerés, hanem minden új tagországnak is. Annak bizonyítéka, hogy nincsenek első és másodosztályú tagok. Ha egy kis tagállam megfelel a követelményeknek, éppúgy állhat az EU élén, mint a nagyok. Intenzíven készülünk, s a 18 hónapos közös elnökség idejére, Németországgal és Portugáliával egyetértésben, nagyon ambiciózus programot állítottunk össze: szorgalmazni fogjuk az euró- és a schengeni övezet kiszélesítését, az unió bővítésének folytatását, az európai perspektíva fenntartását a Nyugat-Balkán országai számára. Meggyőződésünk, hogy ez a legjobb ösztönző és garancia az egész térség gazdasági és politikai átalakulására.
– Említette jó kétoldalú kapcsolatainkat. Hogyan értsük azt, hogy miközben a január 15-i kormányfői találkozón Janez Jansa szlovén miniszterelnök dicsérte a magyar kisebbségi politikát, Dimitrij Rupel külügyminiszter a napokban kijelentette, Magyarországon jobban számon kell kérni a viszonosság elvének érvényesítését a magyarországi szlovénok támogatásában? A szlovén politikában, legkivált a külpolitika terén többször tapasztalható disszonancia a közvetlen szomszédokkal kapcsolatos kérdésekben, így például Ausztria, Horvátország, Olaszország vonatkozásában, az államfő és a kormányfő, illetve az egyes kormánytagok között.
– Szlovénia korrekt kapcsolatokra törekszik, és betartja az európai normákat. Az tény, hogy van különbség a magyarországi szlovénok és a szlovéniai magyarok helyzete között. Az pedig természetes, hogy Szlovénia, ahogyan Magyarország is, a lehető leggyorsabban szeretne javítani saját kisebbségének életkörülményein. Nem is annyira a viszonosságot hangsúlyozzuk, mint inkább annak valóra váltását, amire az 1992-ben kötött magyar–szlovén kisebbségvédelmi megállapodásban kötelezettséget vállaltunk. Meg vagyok róla győződve, hogy a két ország kormányának tervezett közös ülése világos célok kijelölésével és konkrét programok meghatározásával hozzá fog járulni az e megállapodás szabta jogi keretek tartalommal való megtöltéséhez.
origo.hu
Luxusnyaraló csak milliárdosoknak? – Így szálltak el az árak a Balatonnál
