Kevéssel a Bundestag ülése előtt a mindeddig viszonylag nyugalmas Észak-Afganisztánban meggyilkolták az egyik nemzetközi segélyszervezet német mérnökét, a hatvanöt éves Dieter Rüblinget, aki az ott létesített út- és hídépítési munkálatokat, a már elkészült projekteket akarta felülvizsgálni. A tragikus esemény új színezetet adott a parlamenti szavazásnak a Tornádók bevetéséről. A kormány szerint a magas színvonalú technikai berendezéssel felszerelt gépek kizárólag felderítő feladatot látnának el, távol tartva magukat a fegyveres akcióktól. Számtalan képviselő azonban nem bízik ebben az ígéretben. E bizalmatlanság megnyilatkozott a voksolás során is, százötvenhét honatya, közöttük a nagykoalíciót alkotó szociáldemokraták frakciójának egyharmada a javaslat ellen foglalt állást, amelyet végül négyszázöt jelen lévő képviselő támogatott. Huszonnégy órával később iraki terroristák videoüzenete riasztotta Berlint. Ebben német anya esedezik a saját és fia életéért. Őket Bagdadban már február során elrabolták, de mindeddig a terroristák nem jelentkeztek politikai követeléssel. Ezúttal viszont tíznapos határidőt adtak Angeal Merkel kabinetjének, hogy megkezdje az Afganisztánban állomásozó, békefenntartó Bundeswehr-alakulatok kivonását, különben a túszokat kivégzik és Németországban is terrorcselekményekre kerül sor. Berlin hű marad eddigi álláspontjához: az ország nem zsarolható. Osztrák biztonsági szakértők szerint nem jelent közvetlen terrorfenyegetést az a videoüzenet, amelyet a Kalifátus Hangja nevű iszlamista szervezet intézett Berlinhez és Bécshez. A felvételen arra szólítják fel a német és az osztrák kormányt, hogy vonja ki egységeit a közel-keleti országból, máskülönben támadás éri a két fővárost.
Közben Romano Prodi olasz kormányfő bejelentette, új fejlemény nem merült fel az egy héttel ezelőtt elrabolt Daniele Mastrogiacomo újságíróval kapcsolatban, ami Olaszországot 1900 fős afganisztáni kontingense visszarendelésére késztetné. Dadullah molla tálib parancsnok azzal fenyegetőzött, hogy kivégzik a tudósítót, ha Róma egy héten belül nem jelöli ki az olasz csapatkivonás időpontját.
Magyar jelenlét. A Honvédelmi Minisztérium adatai szerint 299 magyar tartózkodik Afganisztánban a honvédség tartományi újjáépítő csoportja második váltásaként. Táboruknak, az úgynevezett Camp Pannóniának helyet adó Puli Kumri, illetve Baglan tartomány a hivatalos értékelések szerint az ország „közepesen fenyegetett területei közé tartozik”, ami abban is tükröződik, hogy igen ritka a veszélyes incidens, a térségben lévő nemzetközi erők (ISAF) elleni támadás. A tálibok és a helyi hadurak az ország déli részén támasztanak komoly fegyveres ellenállást, ami egyre nagyobb veszteséget okoz a harci tevékenységet folytató NATO-erőknek. Az ISAF vezetői attól tartanak, hogy ha az ellenállók tavasszal sikeresen fokozzák tevékenységüket délen, akkor annak előbb-utóbb kihatása lesz Afganisztán északi tartományaira is. (Z. G.)
origo.hu
Sztrók után a csúcson – Détári Vilmos hihetetlen története a kitartásról és az újrakezdésről
