Már nem rémülnek meg a toronyház szárnyas lakói, a madarak attól, hogy ugyanúgy elveszítik fészkeiket, mint 1989-ben azok a pécsiek, akiknek az épület kritikus állapota miatt kellett elhagyniuk otthonaikat.
A baranyai megyeszékhelyen sokszor csak pokoli toronyként emlegetett épület története az 1970-es évekre nyúlik vissza. Az akkor az egyik legmodernebbnek tartott IMS-technológiával húzták fel a 25 emeletes házat, de 1988-ban kiderült, hogy az épület tartószerkezete életveszélyessé vált, és kezdtek elrozsdásodni a feszítőkábelek a betonban. Az ott lakók mesélik, hogy az épület magasabb része egy-egy nagyobb széllökéskor alaposan kilengett, mégis szerettek ott élni: saját postájuk volt, közösségi, szabadidő szobájuk és portaszolgálat.
A kilencvenes évek elején a kiköltöztetés után az önkormányzat eladásra kínálta fel az ingatlant, hisz nem volt pénze rá, hogy az épületet lakhatóvá tegye. Az új tulajdonos, és az őt követő sem tudta elképzeléseit megvalósítani: a város végül perrel szerezte vissza az ekkora már a környezetét is veszélyeztető tornyot.
A muszáj nagy úr, a szerkezet immáron elodázhatatlan felújítására pedig csaknem 400 milliót kellett költenie Pécsnek 2004-ben. Ám ugyanebben az esztendőben új reménysugár jelent meg a magasház körüli, amúgy szürke égen: Magyar Bálint akkori miniszter és Toller László volt polgármester bejelentése szerint a Pécsi Tudományegyetem, az oktatási tárca, és a város – nyugati mintájú PPP-konstrukcióban – magántőke bevonásával kollégiumot szeretett volna kialakítani a házban. A tervek szerint, ha megvalósul a beruházás, az egyetem oly módon fizetett volna a vállalkozónak, hogy visszabérelte volna tőle az ingatlant. Az oktatási minisztérium pedig annyival járult volna hozzá a befektető kifizetéséhez, amennyivel a felsőfokú intézmény.
Minderről – gyaníthatóan a kezdődő választási kampány részeként – szándéknyilatkozatot is aláírtak, a pályáztatás azonban azóta sem indult el.
A magasházat ugyanis időközben egy osztrák cégnek eladta a város csaknem félmilliárdért – az összeg fele meg is érkezett az önkormányzathoz. A kollégiumi hasznosításához közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni, ehhez azonban a tulajdonos egyetértő nyilatkozata is szükségeltetett. Az osztrák befektető ezzel biztosította volna, hogy el is adja a házat annak, aki majd a befektetést megvalósítja.
– A nyilatkozat a cégtől ez idáig nem érkezett meg – mondja Hübner Mátyás, az egyetem rektorhelyettese. – Az intézmény azonban nem is nagyon sürgette a közbeszerzési eljárás megindítását, hiszen tervbe vettük több kollégiumunk felújítását, ami csaknem hat-hét milliárdba kerül.
Az egyetemi vezetés azért sem szorgalmazta különösebben az eljárást, mert a várhatóan magas, 20-30 ezer forintra becsült szállásdíjat nem valószínű, hogy a magyar diákok kifizették volna. Ekkora összeget inkább csak külföldi diákok engedhetnek meg maguknak egy vidéki kollégiumi szobáért, ám köztudott, hogy ők inkább albérletet választanak maguknak – mondta. Az egyetem tehát lemondott a 800 férőhelyes diákszálló megépítéséről. Még semmi sem végleges, de – a várossal kötött szerződés szerint – ha néhány héten belül nem történik előrelépés a magasház ügyében, az épület jelenlegi tulajdonosa elállhat a vételtől, így a városnak vissza kell majd fizetnie azt a 250 millió forintot, amelyet az osztrák cég korábban előlegként utalt át az önkormányzat számlájára.
A város vezetői szerint hamarosan ismét Pécs lehet az épület tulajdonosa, hiszen Tasnádi Péter polgármester a közelmúltban új tervekről nyilatkozott: ő a legcélszerűbbnek a városban működő régiós hatáskörű szervek összeköltöztetését tartaná. Az önkormányzat több befektetővel is tárgyalásokat folytat a hasznosításról, de jelenleg újra úgy tűnik, hogy a pécsi szellemház továbbra is őrzi – mint a legmagasabb és leghosszabb ideig lakatlan épület – csúcstartó helyét a rekordok között.
origo.hu
A Fidesz-KDNP jelöltjét, Kovácsné Szabó Tündét választották polgármesternek Tiszaigaron
