Csökken 1982 óta az európai munkavállalók összjövedelme: évente átlagosan 0,3 százalékkal – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb jelentése, mely szerint a hátrányos változások leginkább a legtöbb európai uniós tagállamot és Japánt érintik, a legkevésbé pedig az Egyesült Államokat, illetve Nagy-Britanniát. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy miközben a világgazdaság több mint egy generáció óta rekordgyorsasággal fejlődik, az európai munkavállalók jelentős része a globalizációs folyamat vesztesének érzi magát – állapítja meg az Economist legfrissebb száma. A brit gazdasági hetilap vezető heti témája az ázsiai országok – különösen India és Kína – terjeszkedő mamutvállalatainak növekvő szerepe az újraosztott világpiacon, ami évek óta negatívan hat az európai összmunkabérekre. A csökkenés valóban jelentős mértékben „köszönhető” a feltörekvő gazdaságok diktálta versenyképességi hajszának. Egyfelől a jóval kevesebb munkavédelmi és környezetvédelmi kiadásokkal számoló ázsiai multinacionális nagyvállalatok alacsony árú exportjukkal elvették az európai feldolgozóiparban dolgozók egy részének kenyerét. Másrészt az uniós munkahelyek számát szintén nagymértékben csökkentette a fejlettebb országok cégei gyártótevékenységének áthelyezése a jóval olcsóbb munkaerővel rendelkező s kevesebb adóterhet előíró fejlődő világba. Az EU-ból így kikerült, úgynevezett offshore cégek, valamint a más országokba történő munkafolyamat-kiszervezések állások tízezreit szívták el a fejlettebb országokból. Az IMF-jelentés a fent említett versenyhelyzeten kívül további két okkal is magyarázza a megdöbbentő mértékű munkabérjövedelem-veszteségeket. A tanulmány szerint jelentős bércsökkenést okoz az unióba való bevándorlás: az IMF kimutatása szerint az utóbbi 25 évben a globális munkaerő-kínálat négyszeresére duzzadt, ami elsősorban a kínai, az indiai és a kelet-európai nyitásnak köszönhető. A „bevándorlás” egyrészt közvetlen formában munkaerő-bevándorlást jelent, másrészt azonban – a megugrott import miatt – közvetetten veszi el az európai munkavállaló biztos megélhetését. A másik tényező az emberi munkaerőt kiváltó technológiai fejlődés, amely az EU-ban és Japánban éreztette legjobban a hatását.
Összességében a globalizáció nyomán a munkaerő-piaci torta a szereplők számának növekedésével ugyan jóval nagyobb lett, ám egyre kisebb szeletek jutnak az egyes munkavállalóknak. A folyamat pozitív hozadéka ugyanakkor, hogy a világban mind a teljesítmény, mind a versenyképesség növekedett, miközben a termékek és a szolgáltatások ára csökken.

Szent György Lovagrend: 700 éve a hit és hagyomány őrei