A terrorizmus szelleme

Az európai terrorizmus helyzetéről és a jövőben várható tendenciákról szól az az anyag, amelyet az Europol igazgatója, Max-Peter Ratzel tett le a héten az európai honatyák asztalára. Mint az anyag kifejti, a terrorizmus nem új jelenség Európában, de a terrorfenyegetettség a XXI. században komolyabb lesz, mint bármikor korábban. Az Europol nagy erőfeszítést tett, hogy az egyes országok terrorizmusra vonatkozó statisztikáit begyűjtse, és bár metodikailag nem egységes a felmérés, az adatok mégis jól használható általános képet adnak az európai terrorizmusról, amely megfelelő alapot szolgáltathat a terroristaellenes törvények meghozásához.
Az Europol osztályozása szerint a terroristacselekmények négy fő csoportba sorolhatók: az iszlamista eredetűekre, a szeparatista eredetűekre, a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali terrorista akciókra. 2006-ban összesen 498 ilyen akció volt, ezek kilenc tized részét a szeparatista cselekmények tették ki, s két országra, Franciaországra és Spanyolországra koncentrálódtak. Franciaország esetében a terrorcselekmények kizárólag Korzikára korlátozódnak, és a sziget függetlenségéért küzdő mozgalom számlájára írhatók. Spanyolország esetében pedig a baszk szeparatista mozgalom felelős e cselekményekért. A szélsőbaloldali akciók négy országra, Görögországra, Olaszországra, Németországra és Spanyolországra terjednek ki, és egy nagyságrenddel kisebb számúak, mint a szeparatista indíttatásúak, 2006-ban ötvenöt ilyen esetet regisztráltak. A szélsőjobboldali akcióból egyetlen eset fordult elő Lengyelországban. Hasonlóképpen 2006-ban mindössze egy iszlamista terrorakció volt, mégpedig Németországban, de az ébresztőórából fabrikált detonátor működési hiányosságai miatt az is meghiúsult. Az unió 2006-ban még huszonöt tagországából tizenegy (közöttük hazánk) egyáltalán nem jelentett terrorista akciót.
Kicsit más képet mutat a letartóztatott gyanúsítottak számának alakulása. Közöttük már meghatározó számban vannak az iszlamista gyanúsítottak. Legtöbbjüket Franciaországban, majd Spanyolországban, Olaszországban és Németországban tartóztatták le. Második helyen a korzikai és a baszk szeparatisták állnak. Az ilyen gyanúsítottak közül néhányat az utóbbi években már elítéltek. A leghosszabb, tizenöt éves büntetést Hollandiában mérték olyasvalakire, aki egy gyűlöletkeltésre és felbujtásra szerveződött csoport tagja volt.
Az Europol úgy definiálja a terrorizmust, hogy az nem egy ideológia vagy egy mozgalom, hanem egy taktika vagy módszer bizonyos politikai célok elérésére. Ebből az is következik, hogy a terroristákat csak addig tartják terroristáknak, amíg céljukat el nem érik. Ezt követően például a szeparatista mozgalmak vezetői nemzeti hősök, államelnökök, miniszterelnökök lehetnek, mint például Menahem Begin is, akit az angolok a Dávid király hotel felrobbantásáért (csaknem száz halott) halálra ítéltek, elfogni azonban nem tudtak. Hasonlóképpen a mai mozlim terroristák a század végére, amikorra Nyugat-Európában az iszlám lakosság túlsúlyba kerül, az igaz hitért hozott áldozat örök példaképeivé válhatnak.