Százezer felett jár az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) által az idén kezdeményezett azonnali beszedési megbízások száma, amelyek értéke a 300 milliárd forintos határ közelében van. Igaz, az adóhatósághoz valóban befolyó összeg általában az összérték hatoda-hetede szokott lenni, március 31-ig is „csupán” 32,5 milliárd forint volt. Ami biztos: az idén valamennyi mutató tovább nő, ahogy az utóbbi években mindig. Többek szerint azonban igencsak aggályos a pénzbeszedés ezen formája, még ha a jelenlegi szabályozásnak megfelel is. Az inkasszók során sérül a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog – vélekedett nemrég az állampolgári jogok biztosának hivatala, ahol a jogszabályok módosítását is kezdeményezték – egyelőre sikertelenül.
*
A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor március elején bevezetett egy olyan szigorítást, mely szerint a végrehajtás csak akkor lehetséges, ha a kezdeményező okiratokkal igazolja, hogy a számláról történő beszedés jogerős határozaton alapul. Jelentős változás azonban ettől nem várható, hiszen az APEH eddig is csak bizonyos dokumentumok alapján látott neki a végrehajtásnak. Ilyen lehet többek között az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás, az önadózó adóbevallása, valamint a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat. Az ezekben szereplő követeléseket az adóhivatal 2001 óta már az adózó számlájáról is megkísérelheti behajtani – azonfelül, hogy a munkabér levonása, a vagyontárgyak és követelések lefoglalása is erre szolgál.
A behajtás alól a megélhetési jövedelem sem mentesül, kivéve egyes segélyeket és juttatásokat, ám a számlán ezek a tételek nem különülnek el, így mentességük sokszor nem érvényesül. Céges számlák esetében nincs behajtási limit, az APEH tehát az utolsó forintot is lekérheti, s ez igaz az egyéni vállalkozó üzleti számlájára is.
Amennyiben a követelés ezekből nem fedezhető, a bankok a magánszámlákon és -betéteken is kötelesek folytatni az inkasszót, itt azonban az öregségi nyugdíjminimum 2,5-szerese, idén tehát 67 825 forint a limit. Ez viszont hitelintézetenként csak egy számlára igaz, a másodikra már nem – tájékoztatta lapunkat Várszeghi György, az adóhivatal végrehajtási főosztályának vezetője.
Az APEH nemcsak az adókat, hanem a járulékokat, az illetékeket, de akár a versenyhivatali bírságot is beszedheti inkasszóval, vagyis valamennyi, adó módjára behajtható tartozást – közölte lapunk kérdésére Zara László, az adókamara elnöke. Ez mintegy 80 jogcímet takar. Az ilyen, megkeresésre kezdeményezett beszedési megbízások esetében az adóhivatal nem mérlegelhet, így ha a kezdeményező időközben megállapodik az adóssal, köteles erről értesíteni az APEH-ot.
Sikeres volt a moratórium. Közel huszonkilencezer moratóriumos önellenőrzéssel kapcsolatos bevallás érkezett az adóhatósághoz, s ezek eredményeképpen 24 milliárd forint folyt be – közölte lapunk kérdésére a Pénzügyminisztérium. Ismeretes: a kormány tavaly vezetett be egy olyan szabályozást, mely szerint a 2006. június 9-e előtt bevallott és 2006. december 31-ig helyesbített adó különbözete után nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha az adózó a hatósági ellenőrzés előtt ad számot arról, hogy az adó alapját vagy az adót nem szabályosan állapította meg.
Az ilyen önellenőrzések túlnyomó része általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozott, s csupán 12 százalékuk érintette a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget. A lehetőség azért számított kedvezőnek, mert az így bevallott jövedelmek után csak az adót kell megfizetni, a büntetést nem. Utóbbi pedig jelentős tétel lehet, hiszen az adóbírság az adóhiány 50 százalékát teszi ki, s erre jön még a mulasztási bírság és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamat. A jó útra térő adózók nagyobb öszszegek esetén pedig még részletfizetést is kérhettek, ami persze az államnak is jó annyiból, hogy akár hat éven keresztül számíthat a tavalyi megtérőktől származó bevételekre.
origo.hu
Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben
