ÁSZ: Átláthatóbb gazdálkodást!

Közzétette tegnap az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közpénzekkel való átláthatóbb gazdálkodást célzó javaslatait. A számvevők 15 tézisben foglalták össze indítványaikat, amelyek szabálytalan gazdálkodás esetén a felelősség kérdésére is kitérnek. A javaslatokkal kapcsolatban Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: az államháztartás működésére vonatkozó eddigi reformok általában nem kiforrott stratégián alapultak, és a tervezett lépéseket nem támasztották alá előzetes hatástanulmányok. Mint mondta, az évek óta jelentkező hiányosságok miatt halaszthatatlanná vált a közpénzügyek átfogó és teljes körű újraszabályozása.
A javaslatok – amelyeket a számvevők a Pénzügyminisztériumhoz és az államreform-bizottsághoz már eljuttattak – végső célja a közpénzügyi rendszernek az eddigieknél biztonságosabb működtetése, valamint a közintézményekbe vetett bizalom javítása. A további munka menetéről Kovács Árpád elmondta: a főbb irányokat illetően a számvevők, a pénzügyi tárca és az államreform-bizottság között egyetértés van, szakmai vita az állami feladatok meghatározásának mélységéről alakult csak ki. A számvevői javaslatokat Kovács reményei szerint már a 2009-es és a 2010-es költségvetésnél figyelembe veszi a kormány.
A büdzsé tervezését ellenőrző költségvetési tanáccsal kapcsolatban az ÁSZ elnöke kifejtette: a testület felállítására vonatkozó javaslatot a tavalyi évhez hasonlóan most is támogatják, fontos azonban, hogy ne egy újabb „pecsételő szerv” jöjjön létre. Kovács a költségvetési testület hatékonyságát attól tette függővé, hogy a tanács időben megkapja-e az információkat, illetve hogy milyen hatáskörrel rendelkezik majd. Aláhúzta: a büdzsé tervezése a kormány felelőssége, olyan politikai munka, amelyet szakmai háttér segít.
A közpénzek jogsértő felhasználása miatt a számvevők tavaly 14 büntetőfeljelentést tettek, többet, mint a korábbi évek során. Az állami forrásokat főként víz- és csatorna-beruházásoknál használták fel önkormányzatok törvénytelenül. A számvevőszéki vizsgálat szerint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, csalással, illetve közokirat-hamisítással okozott kár meghaladta az egymilliárd forintot.