Amikor az iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) Abdullah Gült jelölte az elnöki tisztségre, sok szakértő úgy vélte, miniszterelnökéhez, Recep Erdoganhoz képest mérsékeltnek tartott személye a szigorú szekulárisokat is kielégíti majd. A hírt nemcsak az Európai Unió üdvözölte, hanem a török részvényindex emelkedésén is lemérhető volt annak fogadtatása. Az ellenzéket mindez azonban nem tartja vissza attól, hogy múltja miatt az iszlám trójai falovának kiáltsa ki a az államfői szék várományosát.
Gül az Isztambulban, Londonban végzett gazdasági tanulmányok után az Iszlám Fejlesztési Bank munkatársa lett. Közismert iszlamista kötődései miatt a hadsereg 1980-ban végrehajtott államcsínye után letartóztatták és egy hónapig fogva tartották. Először az azóta betiltott iszlamista Jólét Párt tagjaként került a parlamentbe 1991-ben. A 2002-es választások után fél évig miniszterelnöki tisztséget töltött be.
Riválisai szemét az is szúrja, hogy ha megválasztják, vele együtt a török elnöki palotába az első olyan First Lady kerül, aki fejkendőt visel. Hayrünisa Gül aszszony ráadásul a vonatkozó tilalom miatt többedmagával a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is fordult.
Az angolul kitűnően beszélő jelenlegi külügyminisztert Nyugaton elkötelezett reformernek tartják, akinek befolyása lehet arra, hogy átlendítse a holtponton az EU-tárgyalásokat. Gül nemrég kijelentette, szívesen változtatna a büntető törvénykönyv 301-es cikkelyén, amely szerint bűncselekményt követ el, aki az országot és történelmét rágalmazza. A török társadalom nagy része nem támogatja ezt a szándékát.
origo.hu
Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben
