Nincs könnyű dolga annak, aki egyértelmű számokat szeretne találni a biológiai eredetű üzemanyagokkal kapcsolatban. Nem tudjuk például – pedig ennél alapvetőbb információ talán nincs is –, hogy a bioetanol és a biodízel előállításának és közlekedési célú felhasználásának milyen az energiamérlege, vagyis hogy mennyi energiát kell felhasználnunk egy liter bioüzemanyag előállításához, s mennyit nyerünk ki ebből, ha azután elautózzuk. Az energiahatékonysági mutatók annyifélék, ahány kutatóintézet vagy tudós foglalkozik a témával. Van, aki szerint a módszer energiamérlege egyértelműen negatív, vagyis a bioüzemanyagok előállítása több energiát igényel a kinyerhetőnél, mások szerint az egyenleg vastagon pozitív, s megfelelő technológia mellett akár az 1:2,4-hez arányt is elérheti. Valódi, alátámasztott és mindenki által elfogadott adatok híján megjósolni sem lehet, hogy a bioüzemanyagok részarányának növelése eléri-e a kívánt környezetvédelmi hatást – az üvegházhatásért s ezen keresztül a globális felmelegedésért felelős szén-dioxid légköri koncentrációjának csökkentését – vagy sem. Némiképp tisztább képet alkothatunk azonban arról, milyen változásokat hoz a bioprogram a mezőgazdaságban. Az Európai Unió 2010-re 5,75 százalékos bioüzemanyag-részarányt vár el a tagországoktól, s bár az még kérdéses, hogy ez teljesíthető-e, az elvárás óriási pénzeket mozgat meg. Magyarország például a következő hét évben uniós forrásokkal együtt öszszesen 45 milliárd forintot szán az alapanyagokat termelő gazdák és a feldolgozóüzemek támogatására, s az Agrárgazdasági Kutatóintézet nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a támogatás reményében 2006 őszéig több mint húsz helyszínen 7,5 millió tonna kukorica és egymillió tonna búza bioetanollá alakítására alkalmas beruházást jelentettek be befektetői csoportok. A számokból egyértelmű, hogy a hazai termelésre alapozva ennyi üzem nem élhet meg egymás mellett, lévén tavaly Magyarországon összesen termett 8,3 millió tonna kukorica, de ebből feleslegesnek csupán hárommillió tonna bizonyult. A befektetők így vélhetőleg óriási harcot fognak majd vívni az alapanyagért, és kénytelenek lesznek importforrások után nézni. Ez alátámasztja azokat a félelmeket, amelyek szerint a bioüzemanyag-gyártás szociális szempontból elfogadhatatlan, mert elveszi a termőterületet a hagyományos, élelmiszer- vagy takarmánycélú termelés elől. Búzafeleslegünk is csak éppen fedezi a bejelentett beruházások kapacitásigényét: 2006-ban 1,2 millió tonna gabonát lehetett volna felhasználni etanolgyártásra.
Bár a beruházói igényeket nem fedezi a magyar gabonatermés, az 5,75 százalékos részarány eléréséhez bőven elegendő. Nem ez a helyzet azonban a biodízel-előállításhoz szükséges olajos magvakkal. 2010-ben, 2,8 millió tonnás gázolaj-felhasználást feltételezve, a brüsszeli részarányok eléréséhez 183 ezer tonna biodízelt kell gyártanunk. Ehhez a fent már idézett tanulmány szerint 555 ezer tonna repcemagot kellene feldolgozni, miközben a teljes magyar termés nem éri el a 250 ezer tonnát. Ha ehhez hozzáveszszük a napraforgótermésnek azt a részét, amely az étolajgyártáson felül megmarad, még a belső fogyasztási igények kielégítésére sincs elegendő alapanyagunk, a sokat emlegetett exportigényekről már nem is beszélve.
A fentiek alapján nem véletlen, hogy a zöldek is óvatosan állnak a bioüzemanyag-kérdéshez. Most úgy látszik, hogy a termesztés nagyüzemi módszereken alapul majd, óriási táblákon alakul ki egykultúrájú növénytermesztés öntözéssel és nagyarányú műtrágyázással magasra tornázott termésátlagok mellett, s ha a termés még így sem lesz elegendő, újabb érvet kapnak kézhez a génmanipulált növények termesztéséért küzdő lobbicsoportok. Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint ez nem járható út, helyette inkább azt kellene elérni, hogy egy-egy kisebb régió, közösség találja meg a saját boldogulását azáltal, hogy a biobenzin alapanyagát helyben termeszti meg, az üzemanyagot helyben állítja elő, és helyben is használja fel. Az igazi megoldás azonban a biológiai eredetű üzemanyagok második generációjának megjelenése lenne, ami lehetővé tenné, hogy a benzint már ne élelmiszernövényekből, hanem mindenféle erdészeti és mezőgazdasági hulladékból állítsák elő.
origo.hu
Ferenc pápát gyászolja az ország – képeken a Szent István Bazilikában tartott szentmise
