A hatályos gyerekvédelmi, gyülekezési törvényekre hivatkozva a Kúria elutasította a Soros-szervezetek indítványát, amelyet azért nyújtottak be, hogy a június 28-ra bejelentett Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért rendezvényüket megtarthassák az Andrássy úton. A gyülekezési hatóság szerint félő, hogy a két esemény közelsége miatt az útvonal a Budapest Pride útvonalaként szolgálna. Ezt a Kúria vitatta, de így sem adott helyt a felvonulásnak.
A gyülekezési hatóság határozatában arra hivatkozott, hogy a korábbi pride-gyűlések a tervezett gyűlés előzményi gyűlései, és a korábbi, előzményi gyűléseken készült képek olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek a gyermekvédelmi törvényben foglalt tilalmat sértenék. Emellett az alperes határozata azon is alapul, hogy a tervezett gyűlés célja is e törvényi tilalomba ütközik.
Négy szervezet nyújtott be keresetet, a Kúria pénteki ítéletében a felperesek keresetét elutasította.
Elsődlegesen megállapította, hogy a gyülekezési hatóság a megismételt eljárásra előírt tényállás feltárási és indokolási kötelezettségének eleget tett, ugyanakkor a feltárt tényekből határozatának egy részében okszerűtlen következtetésre jutott.
A Kúria szerint a hatóság határozatában foglaltak még összességükben sem bizonyítják, hogy a korábbi pride-okat előzményi gyűléseknek lehet tekinteni, illetve hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként. Mindemellett a Kúria a gyűlés céljával kapcsolatosan az alperes, azaz a gyülekezési hatóság következtetéseit helytállónak találta.
Gyermekvédelmi törvénybe ütközik
Megállapították, hogy a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét.
Erre tekintettel alappal merült fel kétely az alperesben arra vonatkozóan, hogy
a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti, hogy a gyűlés megtartása ütközik a gyülekezési törvényben és a gyermekvédelmi törvényben foglalt tilalommal, mely kételyt a szervezők a gyülekezési hatóság által tartott egyeztetésen nem tudtak eloszlatni,
az egyeztetés során ugyanis az ezzel kapcsolatos releváns kérdésekre kitérő válaszokat adtak. A Kúria az irányadó gyakorlatnak megfelelően nem adott helyt a felpereseknek az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága megkeresése iránti indítványának, mert a gyülekezési törvény által meghatározott háromnapos elbírálási határidő ezt nem teszi lehetővé.
Jogszerűen tiltotta meg a rendőrség a június 28-ra bejelentett szivárványos menet megtartását
– mondta ki péntek délelőtt közzétett határozatában a Kúria.
