Az Orbán-kormány már azelőtt elindította a legfontosabb lépéseket, hogy Brüsszel előállt mostani ajánlásaival

Az Európai Bizottság az elmúlt napokban több ponton kritikával illette a hazai villamosenergia-rendszer rugalmatlanságát, felemlegetve a szélenergia, az energiatárolók és az okosmérők ügyét. Csakhogy a kritika jelentős részére a válasz adott, az Orbán-kormány ugyanis korábban már elindította a szükséges intézkedéseket, fejlesztéseket. Egy kivétel van: a rezsicsökkentés. A tavasszal leköszönt kabinet ellenállt a brüsszeli akaratnak, és nem törölte el az intézkedést, az eddigi fejlemények alapján azonban korántsem biztos, hogy a Tisza-kormány is így tesz majd.

Mivel a magyar rendszer esti importigénye jelenleg tipikusan 2000–4000 MW között mozog, a tárolók megépülése után a nappali naperőművi túltermelés egy részét át lehet tolni az esti csúcsidőszakra, ezért csökken az esti importkényszer, mérséklődnek az árkilengések. Mindebből pedig az olvasható ki, hogy az előző kormányzati ciklus alatt jelentős léptékű intézkedések történtek, amelyek a villamosenergia-rendszer szóban forgó kihívásaira választ adnak. Minden bizonnyal ismert volt ez a háttér az országspecifikus ajánlást készítők számára is, mégis sürgetik a dokumentumban a „megújuló energiaforrások, különösen a szélenergia elterjedésének felgyorsítását”. Ezzel fenntartják azt a vitát, amelyben a brüsszeli álláspont szerint Magyarországon túl kevés a szélenergia-kapacitás.

De elismerik, hogy a hálózatra továbbra is nagy nyomás nehezedik a megújulók miatt, ami egyébként Európa-szerte jelentős infrastrukturális probléma. A megoldást a jelentés szerint a PICASSO és MARI nevű, európai kiegyenlítőenergia-piaci platformokhoz való csatlakozás jelentené. Ezeken az országok megosztják egymással a tartalék kapacitásokat és a rendszer-kiegyenlítés lehetőségét.

Okosmérőkre cserélnék a rezsicsökkentést

Végül a jelentés ismét kifogásolja a rezsicsökkentést: „A keresletoldali válasznak gátat szab a háztartások dinamikus árképzéshez való korlátozott hozzáférése, a háztartásoknak biztosított energia-ársapkák”. 

Erre az okosmérők alkalmazását, illetve a több kisebb fogyasztót vagy termelőt összefogó aggregátorok és energiaközösségek megerősítését javasolja megoldásként. Ebből arra lehet következtetni, hogy a brüsszeli álláspont szerint ha a fogyasztók látnák a valós piaci árakat, akkor csúcsidőn kívül fogyasztanának többet, ami stabilabbá tenné a rendszert.

Az okosmérők telepítésére is indult program, egyelőre elsősorban az ipari felhasználókat érintően, de a lakossági mérők felszerelése is folyamatban van. Ebből persze nem következne egyenesen a rezsicsökkentés kivezetése. Az aggregátorok és energiaközösségek szabályozási és piaci kereteinek kiépítése pedig az elmúlt években már elindult Magyarországon, igaz, az elterjedésük még a kezdeti szakaszban van.

Mi tesz a kormány?

Mindent egybe vetve az Európai Bizottság lényegében nyitott kapukat dönget, a tavasszal leköszönt Orbán-kormány ugyanis a legtöbb kérdésben megtette a szükséges lépéseket. Egy témakör, a rezsicsökkentés kivételével, azt ugyanis Brüsszel akarata ellenére fenntartotta. Kérdés, hogy az intézkedésnek mi lesz a sorsa. Brüsszel nem tett le tervéről, csupán változtatott a módszerén: most nem különféle eljárásokkal fenyeget, hanem az országspecifikus ajánlást használja fel arra, hogy nyomás alatt tartsa az új kormányt és elérje a rezsicsökkentés eltörlését. A Tisza-kormány pedig sajátos oldalazásba kezdett. Magyar Péterék a kampányban még a rezsicsökkentés bővítését ígérték, az új kormány azonban már a rendszer átalakításáról, az árrésstopok fokozatos kivezetéséről beszél. Látványos az ellentmondás a rezsicsökkentés bővítésére vonatkozó ígéretek és aközött, hogy a modell átalakítása valójában a kedvezményes árakra jogosultak körének szűkülését jelentheti.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)