Megsemmisítette a Kúria a június 1-re tervezett szivárványos felvonulást betiltó rendőrségi határozatot, és új eljárás lefolytatására kötelezte őket – derül ki a Kúria döntéséből. Ez annyit jelent, hogy a szervezők megtarthatják ma délután a mini-pride-ot Budapesten.
A történet előzménye, hogy 2025. június 1-jére öt szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért – felvonulást tervezett az Andrássy úton.
A tervezett gyűlés megtartását a rendőrség megtiltotta arra a márciusi törvénymódosításra hivatkozva, amely szerint tilos olyan gyűlést tartani, amely megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget, és ami szerint a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot is. Az öt Soroshoz is köthető szervezet a Kúrián azonban megtámadta a tiltó határozatot, a döntés pedig megszületett.
Miért döntött a pride mellett a kúria?
A döntést a legfelsőbb bírói szerv azzal indokolta, hogy a rendőrség határozata
a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki – akár gyermek is – csatlakozhat, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmaz.
„A határozat nem vezette le, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette” – olvasható a Kúria erről szóló közleményében, hozzátéve, hogy a hiányzó bizonyítást a Kúria nem végezhette el, ennek hiányában viszont nem lehet állást foglalni a gyűlés megtiltásának törvényességéről.
A Szivárvány Misszió Alapítvány korábban közölte, hogy a jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride felvonulást is megrendezik június 28-án. A szervezők arra készülnek, hogy ez lesz Magyarország legnagyobb pride-felvonulása. A CNN értesülése szerint legalább 70 európai parlamenti képviselő tervezi, hogy részt vesz az idei Budapest Pride felvonuláson. A hírszolgáltató szerint EP-képviselők legalább hat csoportja csatlakozna a felvonuláshoz.
FRISSÍTÉS: A Kúria nem engedélyez, csak felülvizsgál
Cikkünk megjelenése után a Kúria azt közleményt adott közzé.
– Az elmúlt órákban több médiatartalom-szolgáltató adott hírt arról, hogy a Kúria állítólag "engedélyezte a vasárnap délutáni mini-Pride-ot Budapesten", illetve hogy a Kúria a Pride mellett döntött. Minden ilyen közlemény valótlan, mivel a gyülekezés alapjog, ezért azt nem kell és nem is lehet engedélyezni, a Kúria pedig semmilyen engedélyezésként értékelhető döntést nem hozott. A valós helyzet ezzel szemben az, hogy erről is, mint minden budapesti gyülekezésről a Budapesti Rendőr-főkapitányság mint gyülekezési hatóság jogosult dönteni. A Kúria a gyülekezési hatóság tiltó vagy korlátozó határozatát jogosult felülvizsgálni a szervezők keresetére. Ebben az esetben is ezt történt. A Kúria megállapította, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ában írt tényállási elemekre irányuló bizonyítás, megállapított tényállás és indokolás hiányában a gyűlés megtiltása, mint jogkövetkezmény alkalmazása alaptalan volt, ezért annak törvényességéről érdemben nem lehetett dönteni. A Kúria ítélete és az arról kiadott közlemény a Kúria honlapján olvasható. A Kúria a gyülekezési hatóságot a tiltó határozat megsemmisítése mellett új eljárásra utasította, és ítéletét olyan időpontban hozta meg, hogy a gyülekezési hatóság még a vasárnapi gyűlés tervezett időpontja előtt új döntést hozhasson. Sajtóhírek szerint a gyülekezési hatóság ilyen határozatot nem hozott, ehelyett tudomásul vette a bejelentést, ezzel megnyitva az utat a gyűlés megszervezése előtt. A bejelentett gyűlés tudomásul vétele ellen nincs helye jogorvoslatnak, ezért azzal kapcsolatban a Kúriának semmilyen döntési lehetősége nincs. A valótlan tartalmú, ezért a bírói tekintélyt súlyosan sértő közleményeket a Kúria határozottan visszautasítja, és megfontolja további törvényes intézkedések megtételét –közölték.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mátrai Dávid/Mandiner)
