Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s alelnöke szerint a folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat lezárulta után lehet majd személyi felelősségről beszélni az Egymásért Egy-Másért Alapítvány működése kapcsán. Érdeklődésünkre, nem aggályos-e, hogy a titkosszolgálatok munkatársai az adó- és vámcsalás gyanújába keveredett szervezet kuratóriumának tagjai, így válaszolt: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) alkalmazottai csak olyan munkát végezhetnek, amire vezetőik engedélyt adnak.
Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság KDNP-s elnöke valószínűnek tartja, hogy a testület foglalkozni fog az üggyel. – Úgy tűnik, érdekes személyi átfedések vannak a kormányszervezetek alkalmazottai és az alapítvány között, ez tisztázásra szorul. Szilvásy György szolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszternek is lesz mit megmagyaráznia a történtek kapcsán – fogalmazott a képviselő.
*
A kiemelten közhasznú társaság kuratóriumában több volt és jelenlegi NBH-s munkatárs is megtalálható, illetve megtalálható volt, így a néhai Nagy Lajos, a szervezet volt főigazgatója, Gyarmati György főosztályvezető, illetve Simon Ibolya. A hivatal egykori jogtanácsosa tegnap a köztelevízióban elismerte: a szervezet elmulasztotta bejelenteni a vám- és pénzügyőrségnél, hogy a Távol-Keletről érkező élelmiszereket el kívánják adni. A jogász ennek ellenére kifogásolta, hogy a vámhatóság a mai napig nem közölte velük, mennyi vám- és adóhátralékuk van. Hét embert milliárdos áfa- és vámcsalással gyanúsítanak a vámőrség nyomozói. Az ügy érintettjei azt a látszatot keltették, mintha ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át a behozott termékeket (mintegy 8500 tonna élelmiszert), így vám- és áfamentesen vámkezeltették azokat. Az élelmiszert azonban magyarországi üzletláncoknak értékesítették.
Az ügybe belekeveredett a kancelláriaminiszter két testvére is: Szilvásy Péter a szolgálatok illetékese szerint „grafológusként segítette az alapítvány munkáját, hogy tehetségeket fedezzenek fel”, Szilvásy István pedig annak a BM-kórháznak az igazgatója, amelyik támogatást fogadott el a szervezettől. Az NBH neve mellőzését kérő munkatársa szerint ennek ellenére „abszurd feltételezés bármiféle hátsó szándékot feltételezni emögött”.
Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója érdeklődésünkre elmondta: „Rémisztőnek és nonszensznek tartom az egész ügyet. Régebben tiltva volt ugyanis, hogy a titkosszolgálatok alkalmazottai gazdasági társaságokban vagy alapítványban munkát vállaljanak, hacsak nem operatív megfontolásokból.” Rámutatott: bűnözői köröknek érdekében állhat, hogy integráljanak olyan személyeket szervezeteikbe, akiktől védelmet remélhetnek – ez történhetett akár a miniszter testvérével vagy az NBH munkatársaival is.
– Az, hogy a titkosszolgák eljátszották az idiótát, és esetleg az alapítvány működésének részleteit sem ismerve adták ahhoz a nevüket, rontja a szolgálatok imázsát – fogalmazott a volt műveleti igazgató. Hozzátette: külföldön, ha a belső állomány tagjai nyíltan köthetők a civil szféra bizonyos területeihez, rögtön felvetődik, hogy a cég vagy az alapítvány az NBH esetleges fedőcége, ez pedig veszélyeztetheti a munkavégzés biztonságát.
Az érintett alapítvány elnöke, Földesi-Szabó László nyugalmazott rendőr ezredes (akinek ugyancsak van nemzetbiztonsági múltja) mellett a szervezet kiemelt támogatójának számító Herba cégcsoport hat munkatársát gyanúsítják a bűncselekménnyel. A Herba Hungary Zrt. honlapja szerint 16 éve foglalkozik élelmiszer-nagykereskedelemmel.

„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja