Föld körüli háború

Eldördült a startpisztoly, megkezdődött a versenyfutás a magyar föld birtoklásáért. Beindultak a lobbik, hiszen nincs hátra már sok idő, 2011-ben fel kell húznunk a sorompót a külföldi befektetők előtt. Ezúttal az agrárnagyüzemek képviselete tette meg az első lépést. Vezetőjük a kormányfő és a földművelésügyi miniszter jelenlétében közölte: a társas gazdaságok továbbra is igényt tartanak arra, hogy a jövőben földet vásárolhassanak. Ha ez megvalósul, nem tudnánk megakadályozni, hogy az ország termőterülete még az unió által ránk kényszerített piacnyitás előtt a határon túlról érkező spekulánsok kedvenc befektetési célpontjává váljon. Nem babra megy a játék, hiszen a magyar föld zöme még mindig elenyésző összegért kapható a nyugati birtokokhoz képest, s ennek megfelelően hatalmas nyereség érhető el vele, ha egyszer nálunk is beindul az áremelkedés.
Nem új dolog az, amit a nagygazdaságok szeretnének. Már legalább egy évtizede küzdenek a jórészt a volt téeszekből átalakult agrártársaságok tulajdonosai a földpiac megnyitásáért. Az ok egyszerű. Egy részük tőkeerős befektetőknek szeretné eladni cégét, amelyek a hazai mezőgazdaság jövedelmi viszonyai közepette most leginkább csak külföldről teremthetők elő. Odakintről nézve pedig sokkal többet ér Magyarországon egy nagyüzem telepe, ha föld is vásárolható hozzá, méghozzá a cég tulajdonában, nem strómanokon, bizonytalan áttételeken keresztül. Ezt azonban nálunk nem lehet megtenni. Tizenhárom esztendeje csak magyar állampolgárok tulajdonolhatnak termőföldet ebben az országban, s nem véletlenül. A föld egyszeri, pótolhatatlan nemzeti érték, s csak akkor bocsátható – szigorú korlátozásokkal – a külföldi tőke elé, ha a hazai tulajdonosok már elég erősek ahhoz, hogy a kezükben lévő vagyont megőrizzék.
Van, aki megérti ezt, és van, akinek egészen mást diktál az érdeke. Utóbbi kör több alkalommal próbált már rést ütni a jelenlegi kormánypártok segítségével a falon, nem is eredménytelenül. Az első nekifutás a Horn-kabinet idejében még teljes kudarccal végződött, amikor a földtörvény módosításába bekerült volna a társas gazdaságok – jogi személyek – földtulajdonlási joga. Akkor az ellenzék sikerrel rántotta le a leplet, és mutatta be: az unió és az OECD szabályai szerint a földbirtokossá váló cégek közül nem zárhatók ki azok, amelyeknek külhoni tulajdonosuk van. Ez a körülmény nem változott azóta sem, tehát a nagyüzemek felé tett engedmény most is ugyanahhoz az eredményhez vezetne. Nem véletlen, hogy a Medgyessy-kabinet már nem merte megkockáztatni az előző szociálliberális kormány lépését, s inkább kiskapuk nyitásával próbálta kielégíteni az MSZP holdudvarához tartozó agrártőkések és cégvezetők igényeit.
Úgy látszik azonban, mindez a hazai nagyüzemeknek nem elég. Pedig a mostani agrártárca megpróbálta elérni azt is, hogy a káefték, részvénytársaságok tulajdonosai az állami földek eladásakor jelentős előnyökben részesüljenek. A minisztériumi hátszéllel érkező szocialista javaslat azonban egy szabad demokrata képviselő ellenállása miatt megbukott. További kiskapuk nyitására alkalmas tervezetek is kikerültek már a közelmúltban az agrárkormányzattól, ám minden hiába, az érintettek hathatósabb lépéseket követelnek. Most a kabinetnél a labda: ha enged a holdudvar kitartó nyomásának, ismét kitör a hazai politikában a föld körüli háború. Egy ilyen fejlemény pedig egyértelműen a Fideszt erősítené, hiszen az ellenzéki párt a magyar föld és a családi gazdálkodók védelméről is népszavazást tartana.