Hawking percekig lebegett

Percekig lebeghetett a súlytalanság állapotában a neves brit asztrofizikus, Stephen Hawking. A negyven éve kerekes székben élő tudós nagy álma teljesült csütörtökön, amikor az Atlanti-óceán felett néhány percre – mint mondta – megszabadulhatott betegsége béklyóitól.

MN-összeállítás
2007. 04. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Varázslatos volt megszabadulni a kerekes széktől, testének súlyától, és érezni a mozgás örömét – áradozott a súlyos betegsége miatt negyven éve szinte mozgásképtelen brit asztrofizikus, Stephen Hawking azután, hogy a Zero Gravity társaság repülőgépén hétezer méter magasságban kipróbálhatta a súlytalanságot. A világhírű tudós négy évtizede él kerekes székben, amiotrófiás szklerózis betegsége miatt izmai fokozatosan megbénultak, kommunikálni csak tekintetével és hangszintetizátorral ellátott számítógép segítségével képes – adta hírül az AP.
Az átalakított Boeing 727-es csütörtökön szállt fel a floridai Kennedy űrközpont repülőteréről. Belsejét úgy képezték ki, hogy utasait megvédjék a sérülésektől, és a kamerák rögzíthessék az eseményeket. A tudóst négy orvos és két ápolónő kísérte el. A pilóták tízezer méter magasra emelkedtek, 45 fokos szögbe fordították a gépet, és így kezdtek zuhanórepülésbe. Ezzel 25 másodpercig sikerült a súlytalanság állapotát előidézni. Hawking ekkor kiemelkedett a tolószékből, és lebegett. A pilóták nyolcszor ismételték meg a mutatványt, így a fizikus öszszesen több mint három percet tölthetett a levegőben, kiiktatva a gravitációt. Eddig körülbelül 2700-an vettek részt a Zero Gravity repülésein fejenként 2750 euróért. Hawking az első mozgássérült közöttük, az ő költségeit a cég állta. Mint mondta, évek óta dédelgetett álma teljesült, amikor kis időre megszabadulhatott betegsége béklyóitól.
A 65 éves Hawkingot az elméleti fizika egyik legismertebb képviselőjeként tartják számon. Jelenleg a Cambridge Egyetem matematikaprofesszora, ugyanazt a tanszéket vezeti, amelyet korábban Isaac Newton.
Az idő rövid története és az A világegyetem dióhéjban című nagy sikerű könyvek szerzője ez alkalommal is hangot adott azon meggyőződésének, hogy egy katasztrófa előbb vagy utóbb megsemmisíti a Földet, és ahhoz, hogy az emberi faj fennmaradjon, meg kell hódítania a világűrt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.