Hiteles gesztus az államfőtől

Ne időzített bombaként tekintsünk a hazai társadalom egyetlen növekvő létszámú közösségének a súlyos helyzetére, hanem oldjuk meg kölcsönös jóakarattal, közösen – mondta Sólyom László köztársasági elnök azon a tegnapi fogadáson, amelyre a cigány etnikai kisebbség kulturális és tudományos életének jelesei közül 73-an kaptak meghívást.

Feltűnő közvetlenséggel szólt az államfő a Sándor-palota tükörtermét megtöltő cigány értelmiségi elithez a nemzetközi roma nap alkalmából. Őszinteségére jellemző volt, hogy megvallotta: a „roma” szót szépelgésnek tartja, és következetesen a tradícióval rendelkező cigány szót kívánja használni. Beszédében Sólyom László előrebocsátotta, „civil elnökként” megengedheti magának, hogy más szemmel, pártpolitikai, választási motivációk nélkül tekintsen a legnagyobb (általa 600 ezres lélekszámúnak becsült) hazai kisebbség ügyére. Elmondta: úgy érezte, nem a cigány politikusokkal kell találkoznia, hanem e közösség kulturális, tudományos és médiabeli elitjével. Ez az elit adhat példát a cigányság egészének arra, hogy hová lehet eljutni, de nem hátat fordítva a származási közösségnek. Az államfő megállapította: a cigányságnak a jelenlegi kisebbségi önkormányzati rendszer láthatóan nem jó, mert nem számol e közösség sajátosságaival.
„Megdöbbentett annak a napi éhezéssel járó szegénységnek a mértéke, amely a cigány közösséget sújtja, ám nem tudom, hogy a magyarok vagy a cigányok tisztában vannak-e a helyzettel, miközben vizsgálatokból, úgynevezett roma programokból nincs hiány” – hangzott Sólyom László diagnózisa. Nyomatékkal beszélt a cigány munkanélküliségről is. Úgy vélte, ahogy nő a cigány közösség, úgy nő a feszültség. Ám attól mindenkit óvott, hogy a helyzetre időzített bombaként tekintsen. Elutasította az asszimiláció gondolatát, a hangsúlyt a kölcsönös együttműködésre helyezte. A tanulás terén a doktrinerséget kárhoztatta a köztársasági elnök, arra kérve a cigány értelmiséget, ők mondják meg, hol igényel a helyzet külön, a kisebbségi gyermekekre szóló speciális fejlesztéseket, és hol éreznek tényleges szegregációt.
– Egy kicsit máris előbbre jutottunk a köztársasági elnök érezhetően szívből jövő gesztusával – nyilatkozta lapunknak Szakcsi-Lakatos Béla világhírű dzsesszmuzsikus, zeneszerző. Kijelentette: tökéletesen egyetért az államfővel abban, hogy a cigány önkormányzatiság nem vált be. Hozzáfűzte: őt az Országos Cigány Önkormányzat közgyűlése egy részének márciusi viselkedése egy „csürhére” emlékeztette. Szakcsi-Lakatos közölte, a cigányok felemelkedésére szerinte a legjobb módszer az, amit az államfő is elmondott: a tanulás. A másik: minél több cigány származású vállalkozó legyen. Aki viszont vállalkozó – célzott Kolompár Orbán OCÖ-elnökre –, az ne politizáljon.
– Az elnök úr nagyon jól felkészült munkatársaival együtt erre a találkozóra – állapította meg egy másik meghívott, Kállai Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Szerinte Sólyom László ezzel a fogadással azt üzente a többi közjogi méltóságnak: ők is tekintsék végre egyenlő partnernek a cigányság kutatóit és művészeit.