Háromszintűvé válik a doktori képzés: a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzés – tájékoztatta lapunkat a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
A kutatói kiválósági képzés a gondosan kiválogatott, kiválósági alapon megítélt, kiemelkedő teljesítményű magyar kutatók által vezetett kutatási projektekhez csatlakozó doktoranduszok számára elérhető.
Ez a képzési forma a tudományos kutatói utánpótlás-nevelés új zászlóshajójaként szolgálhat, a képzési formát választó doktoranduszok
havi szinten legalább bruttó 600 ezer forint jövedelemre számíthatnak.
A kooperatív doktori képzés esetében – amelyben a doktorandusz egyszerre dolgozik egyetemen, kórházban vagy fejlesztőcégnél és végzi doktori képzését – havi nettó 250 ezer forintra emelkedik az állami ösztöndíj.
Ez azt jelenti, hogy a doktoranduszoknak minimum a kooperatív képzésnek köszönhetően két helyről, nettó 400 ezer forintra nő a havi jövedelmük. Mindezek mellett pedig megmarad a jelenlegi hagyományos doktori képzési forma is.
A fokozatot szerzők számának ösztönzésére bevezetik, hogy amennyiben a doktorandusz az előirányzott négy év helyett hamarabb szerez fokozatot, akkor a fennmaradó teljes ösztöndíját megkapja célprémiumként.
Ezzel párhuzamosan 2026 szeptemberétől az egyetemek meghatározott szempontok szerint visszafizetésre kötelesek, amennyiben nem tudják növelni az intézményben tanuló doktoranduszok fokozatszerzési rátáját, a kooperatív doktori képzésekben pedig – ahol az ösztöndíj átlagosan 60 százalékkal emelkedik – kis részben a doktorandusz is érintetté válik a sikeres fokozatszerzésre való ösztönzés érdekében.
Az egyetemi autonómia tovább erősödik a doktori képzések területén is, hiszen a doktori iskola hatáskörébe kerül úgy a minimális kontaktóraszámok meghatározása, mint a kreditrendszer kötelező használata is. Végül rugalmasabbá teszik a bekapcsolódást és az önköltséges doktori hallgatók év közben is létesíthetnek jogviszonyt. A változások idén szeptembertől lépnek életbe.
