Magyarországot sem kerülheti el a fejlődés
Ez a folyamat Magyarországon is megfigyelhető, bár más fejlettségi szinten – emeli ki a cikk. Filó Angéla Katalint idézik, az AI-Mentor alapítóját, aki szerint a legtöbb hazai vállalat még mindig kísérleti fázisban tart:
- tartalomgyártásra,
- fordításra
- vagy prezentációk készítésére használják az MI-eszközöket,
- de a valódi üzleti integráció még ritka.
A szakember szerint azonban már nem a technológia, hanem a vezetői döntések és a szervezeti alkalmazkodás jelenti a legnagyobb kihívást.
A magyar médiapiac eközben tovább növekszik, de szerkezete gyorsan változik. Incze Kinga, a Whitereport ügyvezetője által ismertetett adatok szerint a teljes hazai médiapiac volumene 2024-ben már elérte a 619 milliárd forintot, miközben a Magyarországon működő top száz médiacég összesített árbevétele 421 milliárd forintra emelkedett – idézi a Világgazdaság szerzője.
A cikk szerint ma a médiavállalatok számára ezért ma már nem az a kérdés, hogyan lehet fenntartani a húsz évvel ezelőtti üzleti modellt, hanem az, hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan piachoz, ahol a tartalomfogyasztás, a hirdetési bevételek és a technológiai környezet egyszerre változik. A nyomtatott lapok példányszámai csökkennek, a lineáris televíziózás közönsége öregszik, a digitális reklámpiac jelentős részét globális platformok uralják, miközben az MI újabb hatékonysági kényszert hoz az iparágba.
Ebben a környezetben a szervezeti átalakítások, összeolvadások, költségcsökkentési programok és új üzleti modellek keresése nem kivételes események, hanem a médiapiac új normájává váltak.
A kérdés ma már nem az, hogy átalakul-e a médiaipar, hanem az, hogy mely vállalatok tudnak elég gyorsan alkalmazkodni ahhoz a világhoz, ahol a technológia gyorsabban változik, mint a fogyasztói szokások vagy a vállalati struktúrák – foglalja össze az iparági változásokat a portál cikkében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!