Indul a kullancsszezon

Ismét elárasztották az országot a kullancsveszélyre figyelmeztető propagandaanyagok, az egyik érintett szervezet, a Magyar Kullancsszövetség az idén is több ezer veszélyjelző táblát helyez ki az erdőkbe. A kampányok leginkább a kullancs elleni védőoltást javasolják az embereknek, pedig az csak az agyvelő- és az agyhártyagyulladás ellen véd, ezt a betegséget pedig évente alig harmincan kapják el. A sokkal elterjedtebb Lyme-kór ellen nincs vakcina, ellenben jól kezelhető, de csak akkor, ha időben orvoshoz fordulunk vele. A rémisztő kampányok mellékhatásaként egyre többen mondanak le a kirándulásról, sok szülő még az erdei iskolákba sem engedi el a gyermekét.

Pilári Darinka
2007. 04. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Itt a tavasz, a jó idővel együtt pedig beköszöntött a kullancsszezon is, amely áprilistól a nyár végéig tart. A szezon egyik jele, hogy a különféle tájékoztató prospektusok elárasztják a gyógyszertárakat és az orvosi rendelőket vagy esetleg a postaládákat. Nagy a választék a különböző ellenszerek piacán, a kenőcstől a védőoltásig sok minden közül választhatnak azok, akik félnek a vérszívótól.
Kapiller Zoltán felismerte az ebben rejlő lehetőséget és két éve megalapította a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesületet. Az egyesület elnöke szerint a veszély nagy, ma már népbetegség a kullancsok terjesztette Lyme-kór.
– Ezzel szemben a statisztikák szerint az agyvelő- és agyhártyagyulladás évről évre csökken, mert a rizikócsoportok tagjai egyre inkább beoltatják magukat. Ha nem lenne védőoltás, sokkal több fertőzés lenne – magyarázza.
– A számok valóban azt mutatják, hogy évente a harmincat sem éri el azoknak a száma, akiket megfertőztek a kullancsok a vírussal – mondja Lakos András. A szakorvos szerint ezek többsége jól végződik, de előfordulnak súlyosabb esetek, szövődmények, mint például a bénulás, időnként pedig halálesetek is – igaz ezek száma a két százalékot sem éri el. – Az igazi veszélyt nem a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás jelenti, hanem azok a kullancsok, amelyek a Lyme-kórt terjesztik. A betegséget nehéz felismerni, mert ugyan egyik fő klinikai tünete a vándorló bőrpír, de legtöbbször semmilyen társtünete nincs.
A Lyme-kórt bakteriális fertőzés okozza, elméletileg tehát megfelelő gyógyszerekkel könnyen gyógyítható lenne – mégsem az. Hetekig lappanghat a szervezetben anélkül, hogy komolyabb tüneteket produkálna. Ha korai szakaszban sikerül felismerni a betegséget, könnyen gyógyítható. Egyelőre még nincs ellene védőoltás, mert nem ismerik pontosan a kórt terjesztő baktérium viselkedését.
– Évente körülbelül tízezer embert fertőz meg a Lyme-kór, ez tehát nagyságrendekkel nagyobb veszélyt jelent az agyhártyagyulladásnál – mondja Lakos.
Az agyhártya- és agyvelőgyulladás elleni védőoltás viszont valóban használ, de nem olcsó. Az ampulla darabja 1200–1500 forint, és mivel vényköteles, ezért még a vizitdíj is hozzáadódik. Nem elég azonban egy védőoltás. Az immunreakció kialakításához két alapoltás is szükséges 1–3 hónap időközzel, amelyet 9–12 hónap múlva meg kell ismételni. A védőhatás hosszú távú fenntartására háromévenként egy újabb emlékeztetőoltás szükséges. A kullancsszövetség vezetője szerint nem árt elégszer hangsúlyozni a megelőzést, illetve a felvilágosítást. Kapiller Zoltán, aki végzettsége szerint állatorvos, úgy fogalmazott: nemcsak magunkra, hanem négylábú kedvenceinkre is oda kell figyelni, mert ők ugyanakkora veszélyben vannak, mint mi.
– Rengeteg kutyával, macskával találkoztam már az elmúlt évek alatt, amelyeket sokszor nem sikerült megmenteni. Először miattuk, pontosabban a gazdik miatt gondoltam arra, hogy komolyabban kellene foglalkozni a kullancsok elleni küzdelemmel. A végső lökést azonban az adta meg, amikor én is Lyme-kóros lettem. Szerencsére sikerült meggyógyulnom, de nem ment könnyen – adott magyarázatot arra, hogy energiát és pénzt nem kímélve miért vette fel a harcot a kullancsokkal.
Kapillernek van egy saját vállalkozása, a Kullancs Bt. is, amely minden évben kiadja a Kullancskalauzt. Ebből nemcsak az élősködőkről lehet mindent megtudni, hanem azokról a szerekről is, amelyekkel védekezni lehet ellenük. A kullancsszövetség elnökének magánvállalkozásában főtevékenységként szerepel a gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme. Kapiller szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a cég ezzel foglalkozik is. A vállalkozó-orvos egyébként egy saját kullancseltávolító kanalat is kifejlesztett a vérszívók eltávolítására. A kullancsszezon tehát üzletnek sem rossz, a vakcina és a különböző kencék, tabletták nem éppen olcsók. Az egyesület vezetője azt mondja, hogy semmiféle támogatást nem kapnak a gyógyszergyártóktól, amit sérelmez is.
Az idei kampány részeként a Kullancsszövetség háromezer figyelmeztető táblát helyezett ki a szerintük fokozottan kullancsveszélyes területekre. Ezenkívül kullancsos történetek megírására is pályázatot hirdettek szülőknek.
Kapiller Zoltántól megkérdeztük: miből finanszírozzák a drága propagandaakciókat. Azt válaszolta, hogy az egyesület egyik legfőbb támasza a Kullancs Bt., emellett támogatásokból, tagdíjakból gazdálkodnak. Kapiller arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a vállalkozásának honnan van forrása minderre.
Az országot elárasztó kullancspropagandának azonban vannak „mellékhatásai” is. Sokan ugyanis a kullancsoktól tartva inkább a négy falat választják ahelyett, hogy kirándulnának a természetben. Gyakori az is, hogy megrémisztett szülők nem engedik el gyermekeiket az erdei iskolába, vagy hegyvidéki osztálykirándulásokra. Ennyire azonban nem kell félni, a statisztikák legalábbis ezt mutatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.