Egyre kisebb a megmaradási esélyük a magányosan működő ingatlanközvetítő irodáknak, többek között ezért is érdemes szakmai szervezetekbe, érdekvédelmi, gazdasági közösségekbe tömörülni – nyilatkozta lapunknak Seötér Ágnes, a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetének (MIÉSZ) elnökségi tagja. Elmondása szerint ennek oka egyrészt a magyar gazdaság visszaesése, a gazdaságpolitika miatti vásárlóerő-csökkenés, másrészt pedig az, hogy a kisebb közvetítők a csökkenő bevételek miatt még az eddigi alacsony reklámozási tevékenységüket is kénytelenek visszafogni.
Bár hivatalos statisztikák erről nem állnak rendelkezésre, a szakértő becslése szerint a hazai piacon körülbelül 15 ezer vállalkozás foglalkozhat ingatlanközvetítéssel, legalábbis ennyi cég adatai között szerepel ez a tevékenység. Mindeközben a MIÉSZ óvatos becslése szerint az ingatlanokkal foglalkozó szakirányú képzettséggel rendelkező emberek száma még az ötezer főt sem éri el.
A kisebb ingatlanközvetítők helyzetének romlása azért is érdekes, mert elvileg a piacnak még jócskán van hová fejlődnie. Hazánkban ugyanis az ingatlanjukat eladni kívánók alig 15-30 százaléka fordul szakmai tapasztalattal rendelkező közvetítőirodákhoz, vagyis jóval kevesebben, mint a nyugat-európai országokban. Olyannyira, hogy a szakma úgy véli, ha a fejlettebb piacok elérését tűzzük ki célul, akár egy 50-100 százalékos növekedési potenciál is található még az ágazatban. Az Egyesült Államokban és Kanada vonatkozásában 90 százalékos közvetítői részesedést is emlegetnek, ám ez az EU-ban tagországonként változó. Franciaországban például 50 százalékos a közvetítői részesedés, Nagy-Britanniában pedig mintegy 60 százalékos. Fontos azonban, hogy ezen országokban egészen mások a tulajdoni viszonyok, mivel az említett államokban 40-60 százalékos a bérlakások tulajdoni aránya.
Nálunk még mindig sokan gondolják úgy, hogy maguk is le tudják bonyolítani a saját ingatlanuk adásvételét – mondta Seötér Ágnes, jelezve, hogy ez esetenként sikerül is, máskor viszont súlyos árat kell fizetniük ezért a „spórolásért”.
Becslések szerint az országban évente mintegy 200 ezer ingatlan cserél gazdát. Igazán jelentős bevételt ezen a piacon a hirdetésszolgáltatók, a bankok és az értékesítési hálózatok realizálnak, a kis irodák éppen csak megélnek. A hat-hét nagyobbnak mondható ingatlanközvetítő-hálózat a piac mintegy kétharmadát tudhatja magáénak. Ráadásul – tette hozzá – Magyarországon elég sokan foglalkoznak eseti jelleggel vagy akár üzletszerűen is ingatlanközvetítéssel végzettség, vállalkozás, iroda, felelősség és adófizetési kötelezettség, azaz minden befektetés és kockázat nélkül. Ezek a „zugingatlanosok” szerinte sehol sem szerepelnek, viszont a potenciális ügyfelek egy részét ők szolgálják ki, akikkel a bejelentett vállalkozók szintén nem számolhatnak. E botcsinálta kollégák által szabott alacsony vállalási áraknak is szerepük van abban, hogy ilyen nyomott szinten áll a hivatásosok jutaléka – mondta a szakértő. Néhány évvel ezelőtt – emlékeztetett – még általánosan tapasztalható volt az ingatlanközvetítők negatív megítélése, lehetséges, hogy ennek kialakulásában is jelentős részük volt, a rossz emlékezetű címkiadó irodákkal együtt. A társadalom ma már elfogadja az ingatlanközvetítést mint tisztességes, becsületes foglalkozást, amiből az következik, hogy a jövőben várhatóan tovább növekszik a megbízások száma – vélte a MIÉSZ elnökségi tagja. Ám Seöter Ágnes szerint a magányosan működő ingatlanirodáknak akkor van esélyük állni a versenyt a külföldi tőkével finanszírozott franchise rendszerekkel, ha maguk is összefognak, s belépnek egy közös rendszerbe.
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
