Mintegy két és fél milliárd forinttal rövidítik meg az államkasszát a külföldi szervezésű on-line sportfogadások évente – becslések szerint ekkora nyereményt nem vallanak be a játékosok. Nekik ugyanis az ezeken a külföldi portálokon szerzett pénzüket a nálunk hatályos szerencsejáték-törvény szerint kell(ene) bevallaniuk, s adózni utána. A szervező cégek azonban egy forinttal sem tartoznak a magyar államnak, mivel olyan európai országokban vannak bejelentve, ahol a szerencsejáték-forgalom után csekély összegű adót fizetnek (Máltán például 0,5 százalékot). Ezek a fogadóirodák jóval magasabb nyereményt is ajánlanak, mint a Szerencsejáték Zrt. sportfogadása, mivel a hazai vállalatnál nyert összeg már adózott, ez viszont rontja az állami tulajdonú vállalat versenyképességét.
Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója elmondta: Amerikában már sikerült a külföldi szervezésű on-line fogadásokat kitolni a piacról, Európában viszont még nem keltettek akkora felháborodást, hogy egységesen lépjenek fel ellenük. Hozzátette, hogy hazánkban az ilyen irodák nem reklámozhatnak, a magyar kézilabda-válogatott mezén mégis főszponzorként díszeleg az egyik ilyen külföldi cég logója.
Mint ismert, márciusban az unió azzal fenyegette meg Magyarországot, hogy ha nem nyitja meg a szerencsejáték-piacát, az ügyet az Európai Bíróság elé utalja, mert szabályozásunk nem egyezik meg az EU direktívájával.

„Másképp kellett volna” – újabb résztvevő kritizálta Magyar Péter meghívását a Női Sikernapra