Tegnap a második ülését tartotta a Magyarország Holnap elnevezésű kormányzati kezdeményezés egyik szerve, a gazdasági versenyképességi kerekasztal (GVK). Az ülés fő témája a jövőbeni adóreform, valamint az üzleti környezet átalakítása volt. Az már az előzetes anyagokból látszott, hogy átütőerejű javaslatok egyelőre nem születtek; a kerekasztal eddigi ténykedése a jelek szerint kimerül a mostani viszonyok felvázolásában, ahogy ezt a tegnapi ülésen több tag is kifogásolta. Maga Török Ádám, a GVK elnöke is szóvá tette, hogy a kormánnyal a működési keretekről is csak két hónap múltán, a napokban sikerült megegyezni. Így egyelőre csak olyan, köztudomású megállapítások születtek, mint hogy az adóprés tovább nem növelhető, és hogy szükség van az adóbázis szélesítésére. Ezekben a kérdésekben egyetértés van, néhányan azonban kifogásolták azt az alaptézisnek szánt megállapítást, hogy az adóbevételek mérséklése a közeljövőben nem jöhet szóba. Chikán Attila egykori gazdasági miniszter, egyetemi tanár javaslata szerint felül kellene vizsgálni az állami kiadásokat is, holott ezt a GVK eredetileg nem tekintette céljának. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke részletesebb anyagok készítését követelte. Véleménye szerint ezek híján a GVK nem lesz képes túllépni a jelenlegi helyzet taglalásán és általánosságok megfogalmazásán. Egyes tagok már javaslatot tettek többek között a kevés bevételt hozó kis adók szerepének átgondolására, valamint a kamarai jogosítványok megerősítésére.
Az egyes kérdésköröket kezelő minikerekasztalok életre hívására azonban csak a tegnapi ülésen került sor, az érdemi munka tehát a következő hetekben kezdődhet. További ellentmondás, hogy miközben a GVK munkatervében az szerepel, hogy ma már nemcsak felzárkózás, hanem stagnálás sem lehetséges jelentős reformok végig- vitele nélkül, a pénzügyminiszter mellett több GVK-tag is úgy nyilatkozott az utóbbi időben, hogy adókérdésekben a kormánynak jelenleg nincs mozgástere, és az adók csökkentésére, de még azok érdemi átcsoportosítására sincs esély 2010-ig. Többen azzal érveltek, hogy az utóbbi hónapok adószabályozási rohama után a gazdasági szereplők sem vágynak újabb átalakításokra. A helyzet visszásságát mutatja, hogy a szakma szerint csupán az új ingatlanadó bevezetése
3-4 éves előkészítést igényelne, a kormány azonban egyelőre ragaszkodik a 2008-as dátumhoz. Részletes terveket azonban még ezen a területen sem láttunk, és a javaslat kidolgozásával a kormány is jelentős késésben van.
origo.hu
Magyar cigánydelegáció is felkereste Ferenc pápa sírját
