A Hanns Seidel Alapítvány szervezésében tartott háttérbeszélgetést követő sajtótájékoztatón az Európai Néppárt alelnöke úgy értékelte, az európai és a magyar érdekek egybeesnek, mindenki abban érdekelt, hogy Európa a számára elérhető mind a négy nagyobb energiabeszerzési forrást bekapcsolhassa a saját gazdasági életébe. Utóbbiak közül ebben a pillanatban már csak a közép-ázsiai terület nem elérhető az EU és Magyarország számára – tette hozzá, kiemelve: arra kell összpontosítani, hogy ezt is bekössék az uniós energiaellátás rendszerébe. Magyarországnak ez Orbán szerint azt az előnyt jelentené, hogy nem csak az Oroszország területéről érkező energiaforrások fölött rendelkezhetne. A volt kormányfő kifejtette: Oroszország a világpolitika egyik legfontosabb szereplője, energiatartalékai miatt pedig egyre felértékelődik, és ennek tudatában van. Moszkva emellett másképp építi fel gazdasági rendszerét, mint a nyugati államok: a különbözőség fontos eleme, hogy időnként politikai célokra is használja gazdasági befolyását. Utóbbira láthattunk példát Orbán szerint Ukrajnában, Fehéroroszországban vagy Litvániában.
*
Orbán Viktor leszögezte: Magyarországnak a nemzeti függetlenséget, saját érdekeinek követését veszélyeztető gazdasági nyomásgyakorlást nem szabad elfogadnia. A Fidesz elnöke elmondta azt is, az EU túlságosan lassan alakítja ki egységes energiapolitikáját. Hangsúlyozta, Oroszországgal szemben a térség egyetlen országában sem tapasztalható hagyományos oroszellenesség, de különbséget kell tenni közép- és hosszú távú célok között – számolt be brüsszeli tudósítónk. Lapunk arra a kérdésére, vajon a Fidesz és a budapesti orosz nagykövet között kirobbant konfliktus eredményeként nem tart-e attól, hogy a Gazprom, az orosz földgázóriás a 2010-es választási kampány idején csökkenti a Magyarországnak szánt földgáz árát, a pártelnök kijelentette: a Gazpromot még 13 évig tartó szerződés köti az árakhoz, másrészt Magyarországon a gázt egy magánkézben lévő német cég osztja szét.
Közben Göncz Kinga külügyminiszter Gyurcsány Ferencnél jóval visszafogottabban nyilatkozott a magyar energiapolitika ügyében. A tárcavezető a Figyelő című hetilapnak adott interjújában elmondta, a közeljövőben konferenciát szervez a kormány az Európai Unió elképzelései szerint megépíteni tervezett Nabucco gázvezetékről. „Néhány hét múlva én magam is elutazom Azerbajdzsánba személyesen tájékozódni. Számos tisztázatlan kérdés adódik Türkmenisztán, Kazahsztán esetében is, Iránról nem is beszélve” – idézte az MTI a külügyminisztert. Az Ausztria és Törökország között tervezett, 3300 kilométeres Nabucco gázvezeték Közép-Ázsiából és a Kaszpi-tenger körzetéből szállítana gázt Közép- és Nyugat-Európába. A lehetséges szállítójelöltek között van Azerbajdzsán is.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Magyar Narancs című hetilapnak nyilatkozva egyebek mellett kritikával illette a nagy német monopóliumokat, mert azok védik németországi piacaikat, oda az orosz tőkét nem engedik be, viszont közép- és kelet-európai eszközeiket odaadják oroszországi beruházások reményében. Példaként említette, hogy az E.ON Ruhrgas átadta Mol-tulajdonrészét, illetve hogy a Deutsche Telekom a Matáv-részesedését értékesítheti az oroszoknak.
vélemények a 6. oldalon >

Akár öt év börtönt is kaphat Magyar Péter, ha beigazolódik a bennfentes kereskedés gyanúja