Maga a szó és a hozzáfűződő elképzelt társadalmi rendszerek nagyon összetettek és ellentmondásosak is egyben. Hiánypótló műsorunkból most is sok olyan dolgot megtudhatnak, ami már vagy feledésbe merült, vagy eddig még nem került be mélyen a köztudatba.
Ha valamennyien visszatekintünk tanulmányainkra, az utópiáról elsőként biztosan mindenkinek Madách Imre: Az ember tragédiájának 12. színe, a Falanszter ugrik be elsőként. Megjegyzésként még annyit, hogy Madách a témában írt egy rövid drámát is: A civilizátor címmel, amely 1859-ben jelent meg. Természetesen Morus Tamás: Utópia című kötete is eszünkbe jut, amelyet 1516-ban adtak ki.
Az emlékek és az időugrások után térjünk át arra, miért és hogy alakult ki a fogalom a kezdetektől, ugyanis eszmetörténészeink ezt részletesen, érthetően kifejtik adásunkban. Vissza a kezdetekhez.
Megadja Gábor azonnal kifejtette, mit is jelent maga az utópia fogalma, ami lefordítva azt jelenti: egy jó hely és sehol, valójában nem létezik. Hogyan is kezdődött mindez? Meg lehet változtatni a világot? Az utópia a tökéletes világot, a tökéletes embert jeleni-e? – tette fel kérdéseit a XXI. Század Intézet kutatási igazgatója. Felvetette a bibliai értelmezés mellett a bibliai mondatokat és a görög filozófiát, valamint Platón gondolatmenetét is.
Molnár Károly Attila professzor szerint Platón állama egy kegyes hazugságon alapul, amit inkább egy gondolatkísérletnek tart. Kiemelte azt is, hogy tejjel-mézzel folyó Kánaán inkább a középkorban jött elő szerinte, amit úgy lehetne lefordítani, mint a lusták földje, amikor alacsonyan lógnak a gyümölcsök, és a sült galamb berepül az emberek szájába.
Ebben az időszakban jelent meg Morus Tamás: Utópia című kötete, ami a mai napig vitát vált ki. Vajon ironikus volt-e, vagy komoly szövegnek tekinthető? Molnár Károly Attila megjegyezte azt is, a magyar kultúrába beégett, hogy Morus „protokommunista” volt, mert ott nincs magántulajdon, és előre látta a kommunizmus eljövetelét.
A professzor hozzátette azt is, ilyen nem létezhet, másként gondolkodott a szerző is. Szerinte, mivel nagyon mélyen vallásos volt a szerző, nem is gondolhatta ezt, akit ki is végeztek eszmeiségei miatt. Jelezzük, sokkal később szentté avatták. Munkássága minden szava magyar fordításban nem jelent meg.
Ugorjunk is az időben, ugyanis később Morus Szent Tamás a politikusok és az ügyvédek védőszentje lett, akitől sokat lehetne tanulni ma is az illetékeseknek. Jött a nagy francia forradalom is, ahol a fogalommal kapcsolatban és az egyház ellen röviden fogalmazva új naptárt vezettek be, ahol nem a szentekre emlékeztek, hanem a fű, fa, virág, víz és egyebek napjára cserélték ki. De itt nincs vége. Lenin és Marx kiforgatták a szó értelmezését. Olyan elméletekkel álltak elő, ami ma is dermesztő.
A hihetetlen ellentmondásos érvekről bővebben a Visszafoglalásban.
