A szociológiai definíció szerint még mindenkit értelmiséginek neveznek, akinek van diplomája, viszont ha politikai értelemben nézzük a dolgokat, ott nem az orvosok, mérnökök kerülnek ebbe a körbe, hanem teljesen más végzettséggel rendelkező emberek. Az, hogy miként változtak és alakultak a fogalom meglátásai a különféle korszakokban, a Visszafoglalás című podcastműsorunkban Megadja Gábor, a Századvég kutatási igazgatója és Molnár Károly Attila eszmetörténész, professzor, egyetemi tanár fejtette ki nagyon részletesen, becsempészve néhány humoros, kissé pikírt mondatot is. Ma sem fognak unatkozni két fontos megmondóemberünk gondolatait hallgatva.
Komolynak nevezhető az a magát értelmiséginek nevezhető „figura”, aki a kávézókba viszi magával a laptopját és megfejti a közügyeket? Őket már egyfajta nomádnak tartják. Napjainkban erre hajaznak, ők így mondják meg a tutit. De két komoly eszmetörténészünk másként fejtette ki a fogalmat. Megadja Gábor szerint most már a társadalom egésze morális szempontból fejt ki mindent.
Kiemelte, sokan úgy gondolják a magukat értelmiséginek vallók közül, ha már ők eljutottak erre a pontra, akkor náluk van „bölcsek köve” és felszabadítják az embereket a hatalmi igényekkel kapcsolatban, amiről nem is tudják, hogy hatalmi igény lenne.
Hozzátette, ma már ott tartunk, hogy magukat értelmiséginek tartó bizonyos politikusok lényegében osztják az igét, és azt sulykolják a híveikbe, hogy csak az a jó, amit ők tolnak nagy erőkkel, és tartsanak velük. Megjegyezzük, önök is tudják, kikre gondolhatott Megadja Gábor.
De itt nincs vége, Molnár Károly Attila, ahogy már megszokhatták önök is, történelmi példákon keresztül vezette le, hogy
melyik korszakban mire számíthatott az értelmiség és hogyan alakult a sorsa.
Izgalmas, fontos tények, meghatározó fogalmak a Visszafoglalásban. Ilyet nem láthatnak máshol, csak a Magyar Nemzet podcastműsorában.
