Megcsappanhat az államfő hatásköre

Bár 47 éve működik jól-rosszul a francia ötödik köztársaság, s ezalatt 19-szer módosították az alkotmányt, elképzelhető, hogy a toldozás-foldozás helyett teljesen új rendszert alkotnak meg a közeljövőben. Francois Mitterrand korábbi elnök „állandó államcsínynek” nevezte az ország politikai rendszerét. Ez természetesen nem gátolta meg abban, hogy 1981 és 1995 között teljes mértékben éljen a hatalommal, növelve az elnök védelmi és külpolitikai szerepét.
A francia elnök hatásköre ugyanis meglehetősen széles. Azon túl, hogy ő nevezi ki a miniszterelnököt és feloszlathatja a nemzetgyűlést, ő a hadsereg főparancsnoka és különleges körülmények alkalmával az alkotmány 16. cikkelye értelmében meghatározott időtartamra teljes hatalommal rendelkezhet. Ezt Charles de Gaulle, az ötödik köztársaság atyja majdnem fél éven keresztül ki is használta 1961-ben, az algériai háború során.
A jelenlegi felépítmény ugyan működik, de kissé idejétmúlt. Szakértők rámutatnak: ez az alkotmány arra épült, hogy Charles de Gaulle lesz az elnök, az az ember, aki a II. világháborús győzelmet kivívta, s átalakította az országot a XIX. századi gyarmatbirodalomból egy modern európai köztársasággá. De Gaulle utódainak egyes vélemények szerint sokkal jobban megfelelne egy kevésbé erős elnöki pozíció, a parlament megerősítése.
Egy új alkotmánynak az lenne a szerepe, hogy tisztázza a francia rendszer mivoltát, mely az 1958-as alkotmány szerint se nem parlamentáris, se nem elnöki. Az elnökválasztáson induló politikusok közül Francois Bayrou áll ki egyértelműen egy új alkotmány mellett.