A kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) jelöltjének tíz szavazat híján nem sikerült megszereznie a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) 152 képviselőjének bojkottjával zajló szavazáson a jelenlegi külügyminisztert 357 szavazat támogatta. Ez a szám azonban elég ahhoz, hogy a május 9-re kiírt, már csak egyszerű többséget igénylő, harmadik fordulójában Gült válasszák államfővé. A pénteki szavazás után a CHP az alkotmánybírósághoz fordult, hogy a szavazás érvénytelenítését kérje. Az államfőválasztás körüli feszültségek hatalmas embertömeget szólítottak az utcákra tegnap Isztambulban. A tüntetők a kormány lemondását követelték. A tömeg árulónak bélyegezte Erdogan miniszterelnököt, és Kemál Atatürköt, a modern világi török állam megalapítóját éltette. Két héttel ezelőtt Ankarában egy mostanihoz hasonló demonstráción mintegy 300 ezer ember bírálta a kormány iszlámbarát politikáját.
A világi alkotmány őrének számító hadsereg beavatkozással fenyegette meg a kormányt. A vezérkar meglepően éles hangvételű levélben jelezte aggályait az elnöki palotában bekövetkező iszlamista fordulat lehetősége miatt. A közlemény szerint a hadsereg „kész tettekben kinyilvánítani akaratát”, ha „bizonyos körök” a köztársaság alapvető értékeit megkérdőjelező érdekeivel találkozik. A kormány visszautasította a fenyegetést. Gül jelezte, kitart a jelöltsége mellett.
*
Török civil szervezetek rendezték meg azt a demonstrációt, amelyen egymillió ember szállt síkra Törökország világi jellege mellett tegnap. Az összegyűlt tömeg kormányellenes jelszavakat skandált.
A kabinet ezzel párhuzamosan a demokrácia ügyébe való elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette a török vezérkar fenyegetését, miszerint a hadsereg kész tettekkel kinyilvánítani szekuláris álláspontját. Recep Erdogan kormányfő felhívta Yasar Büyükanit vezérkari főnök figyelmét arra, hogy a hadsereg a polgári hatalmi szerveknek tartozik engedelmességgel. A hadsereg az elmúlt 50 évben négyszer menesztette államcsínnyel a hivatalban lévő kormányt, utoljára 1997-ben Necmettin Erbakan kabinetjét. Olli Rehn EU-bővítési biztos a demokratikus jogrend tiszteletére szólította fel a török hadsereget. Az elnökjelölt Abdullah Gül jelenlegi külügyminiszter kijelentette, nem mond le a jelöltségről, és szilárdan kiáll Törökország alkotmányban is rögzített szekuláris jellege mellett. A Hürriyet nagy példányszámú lap politikai krízishelyzetről írt, amelyből csak az előre hozott választások vezethetnek ki. A pénteki szavazás után ugyanis a CHP az alkotmánybírósághoz fordult, hogy a szavazás érvénytelenítését kérje. Indoklása szerint a szavazás időpontjában az összes képviselő kétharmadánál, kevesebben voltak az ülésteremben. A taláros testület ma vizsgálja meg a beadványt. Ha helyt ad neki, 90 napon belül parlamenti választásokat kell kiírni Törökországban.
origo.hu
Fordulat az időjárásban, mutatjuk, mikor és hol csap le az eső
