Kisebb zavart okozott idehaza a honvédelmi miniszter tárgyalásairól kiadott múlt csütörtöki hírügynökségi tudósítás, amely kész tényként kezelte, hogy a C–17-es szállítógépekből álló flotta „bázisrepülőtere Pápa lesz”. Az MTI aztán javítást adott ki, amelyben már úgy fogalmazott: Szekeres arról tárgyalt vendéglátójával, Robert Gatesszel, hogy a létrehozandó stratégiai légi szállítási flotta „bázisrepülőtere Pápa legyen”. Tegnap megkerestük a Szekeres kíséretében Egyesült Államokban járt Bocskai István szóvivőt, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarország „biztosan elkötelezett” a C–17-es programhoz való csatlakozás kérdésében. A részletekről folynak a tárgyalások, a HM célja az, hogy a NATO biztonsági beruházási programjának (NSIP) finanszírozásával felújított pápai repülőtérre települjön a flotta, ahol logisztikai központ és ezzel együtt munkahelyek jöhetnének létre – mondta. Pénzről egyelőre nem esik szó, a program többi résztvevője (forintban kifejezve) legalább néhány százmilliós, legfeljebb néhány milliárdnyi költséggel számol a C–17-esek rendelkezésre állásáért cserébe.
Szekeres Imre először márciusban, Brüsszelben vetette fel nyilvánosan a flotta befogadásának ötletét, és idehaza úgy nyilatkozott, hogy „nagyon jók az esélyeink” a pályázók között. Megfigyelők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a NATO C–17-eseiért szintén versengő két (egy németországi és egy olaszországi) amerikai óriásbázis hosszú évek során több dollármilliárdnyi infrastrukturális fejlesztésben részesült, amivel aligha szállhat versenybe Pápa, néhány forintmilliárdnyi NSIP-beruházásával.
*
Bennfentesek szerint az is feltűnő, hogy a szociálliberális koalíció misszióshaderő-koncepciójának részeként Magyarország a szállítógépek immár második programjába lép be, miközben halasztódik a honvédség saját légi szállítási kapacitásának fejlesztése. Tavaly tavasszal a HM – évi 162 millió forintos költséggel – belépett abba a NATO-programba, amely orosz–ukrán An–124-es óriásgépeket bérel katonai szállítási feladatokra, ugyanakkor nem gondoskodott saját elöregedett An– 26-os könnyű szállítógépei cseréjéről, amelyek rendkívül hosszú idő alatt tudják megjárni a távoli (Irak, Afganisztán) missziós helyszíneket. Szintén nincs szó a közepes szállítóhelikopterek cseréjéről, pedig a honvédség repülőeszközei közül – az árvízvédelemben betöltött szerepük miatt – ezek hasznossága megkérdőjelezhetetlen. Szakértők szerint érthetetlen, a Medgyessy-kormány (Csehországhoz hasonlóan) miért értékesítette a fennálló orosz államadósságot ahelyett, hogy új orosz helikoptereket szerzett volna be annak terhére, évtizedekre rendezve ezt a kérdést.

Szijjártó Péter az Origónak: Az európai vezetők abban érdekeltek, hogy a háború minél tovább tartson