NATO-óriásgépek jöhetnek Pápára

Szekeres Imre amerikai útján Washington támogatását kérte ahhoz, hogy a NATO leendő óriásgépflottájának bázisa Pápán lehessen. Megfigyelők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a nagyra törő tervekkel egy időben a honvédség saját légi szállítókapacitásának modernizációjáról nincs szó.

2007. 04. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kisebb zavart okozott idehaza a honvédelmi miniszter tárgyalásairól kiadott múlt csütörtöki hírügynökségi tudósítás, amely kész tényként kezelte, hogy a C–17-es szállítógépekből álló flotta „bázisrepülőtere Pápa lesz”. Az MTI aztán javítást adott ki, amelyben már úgy fogalmazott: Szekeres arról tárgyalt vendéglátójával, Robert Gatesszel, hogy a létrehozandó stratégiai légi szállítási flotta „bázisrepülőtere Pápa legyen”. Tegnap megkerestük a Szekeres kíséretében Egyesült Államokban járt Bocskai István szóvivőt, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarország „biztosan elkötelezett” a C–17-es programhoz való csatlakozás kérdésében. A részletekről folynak a tárgyalások, a HM célja az, hogy a NATO biztonsági beruházási programjának (NSIP) finanszírozásával felújított pápai repülőtérre települjön a flotta, ahol logisztikai központ és ezzel együtt munkahelyek jöhetnének létre – mondta. Pénzről egyelőre nem esik szó, a program többi résztvevője (forintban kifejezve) legalább néhány százmilliós, legfeljebb néhány milliárdnyi költséggel számol a C–17-esek rendelkezésre állásáért cserébe.
Szekeres Imre először márciusban, Brüsszelben vetette fel nyilvánosan a flotta befogadásának ötletét, és idehaza úgy nyilatkozott, hogy „nagyon jók az esélyeink” a pályázók között. Megfigyelők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a NATO C–17-eseiért szintén versengő két (egy németországi és egy olaszországi) amerikai óriásbázis hosszú évek során több dollármilliárdnyi infrastrukturális fejlesztésben részesült, amivel aligha szállhat versenybe Pápa, néhány forintmilliárdnyi NSIP-beruházásával.
*
Bennfentesek szerint az is feltűnő, hogy a szociálliberális koalíció misszióshaderő-koncepciójának részeként Magyarország a szállítógépek immár második programjába lép be, miközben halasztódik a honvédség saját légi szállítási kapacitásának fejlesztése. Tavaly tavasszal a HM – évi 162 millió forintos költséggel – belépett abba a NATO-programba, amely orosz–ukrán An–124-es óriásgépeket bérel katonai szállítási feladatokra, ugyanakkor nem gondoskodott saját elöregedett An– 26-os könnyű szállítógépei cseréjéről, amelyek rendkívül hosszú idő alatt tudják megjárni a távoli (Irak, Afganisztán) missziós helyszíneket. Szintén nincs szó a közepes szállítóhelikopterek cseréjéről, pedig a honvédség repülőeszközei közül – az árvízvédelemben betöltött szerepük miatt – ezek hasznossága megkérdőjelezhetetlen. Szakértők szerint érthetetlen, a Medgyessy-kormány (Csehországhoz hasonlóan) miért értékesítette a fennálló orosz államadósságot ahelyett, hogy új orosz helikoptereket szerzett volna be annak terhére, évtizedekre rendezve ezt a kérdést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.